Egotrip

László Géza: Visszajátszás

Különadók újratöltve – beleragadhatunk

Egotrip

Miniszterelnökünk új kormánya élén az elmúlt harminc év legjelentősebb költségvetési kiigazítására készül.

Leginkább a választások előtti, valaha volt legnagyobb osztogatás miatt; az okok sorában csak ezután következik az energiaárak emelkedése. A megszorításokból remélt összeg 60 százalékát a kiadási oldalon tervezik megspórolni, s csak 40 százalékát új adókkal beszedni – gondolom azért, mert az állami újraelosztás aránya kimagasló volt eddig is, és ebben a negatív mutatóban nem jó az élen járni, amikor a világgazdaság épp lefelé konyul. A deficit/GDP arány tekintetében is ezért szeretnénk gyorsan visszasorolni az európai középmezőnybe; no meg azért, hogy legalább emiatt ne lehessen akadályozni az uniós támogatások lehívását.

Nagy Márton megszorításügyi miniszter (a gazdaságfejlesztés egyelőre elnapolva) minapi beszédében nem győzte hangsúlyozni, hogy nem megszorítások történnek, és még csak nem is általános adóemelés. Dehogynem. A miniszter által felsorolt ágazatok – bankok, biztosítók, energia, távközlés, kiskereskedelem, légitársaságok, gyógyszerforgalmazók – lefedik a szolgáltató ágazatok nagy részét, ráadásul lesz még reklámadó, és megemelik a gépjármű- és a jövedéki adókat, valamint a népegészségügyi termékadót, a Netát, amelyet bevezetésekor csipszadóként üdvözöltünk. Arról nem is beszélve, hogy ilyenkor a közvetett hatásokat, az áthárítást és a reakciókat is figyelembe kell venni.

A miniszter bejelentésének szakmai csúcspontja az volt, amikor levezette a banki többletnyereség lecsapolásának módszertanát és indoklását. Megtudhattuk tőle, mennyit keresnek a bankok anélkül, hogy kockázatot vállalnának, és mennyi az (a kevés), amiért – a miniszter szerint – tényleg megdolgoznak.

Bevallom, kedvelem ezeket a pillanatokat, hiszen a bankok pontosan tudják, hogy mi hogy állunk, nem árt néha nekünk is megtudni, hogyan állnak ők. Az új minisztérium munkatársai kiszámolták, hogy a bankok alig emelik a betéti kamatokat (most valahol 0,3 százalék körül járnak), viszont a kihelyezéseiknél a jegybank jóvoltából minimum 7 százalék fixen lepottyan, így 6,7 százaléknyi kockázatmentes profitjuk keletkezik. A nagyvonalú miniszter szerint az így kiszámolt profitmennyiséget még illik csökkenteni a korábbi hasonló inflációs időszak átlagos kamatmarzsával (azaz annyival, amennyit régen ezek szerint jogosan zsebre tettek), így marad 400 milliárd rendkívüli nyereség; de üsse kavics, néhány kisebb extra költségtétel még legyen lefaragható, és maradjon 350 milliárd. Ennyi az „extraprofit”! A tetejébe a kormány még van annyira jó fej, hogy ennek csak a kétharmadát fölözi le. Itt nem tudtam eldönteni, vajon Nagy azért nem fejtette ki, miért a kétharmadát és nem a háromnegyedét viszik el, vagy az egészet, mert a maradékért később még visszajönnek, vagy csak kerekítési hibának tekintik a különbséget. Mindenesetre így jött ki a 250 milliárdos banki adóbevétel-többlet, mint célkitűzés – a jelenlegi éves bankadó négyszerese, ami azért nem csekélység.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.