egotrip

Sajó László: Öt és feles

A Gólokozó harmadik eljövetele

Egotrip

Szály-le, ereszkedgyél a’ tágas térségre, / Menny által a’ Tiszán a’ szöllős Zemplénbe.

(Gyöngyösi István: Porábúl meg-éledett Phoenix)

A Gólokozó április 15-én viharban, szakadó esőben, dermesztő hidegben, három fokban érkezett meg (ilyen idő alkalmas a garabonciás érkezéséhez) és szállt le, ezúttal nem kerékpárjáról, főnix madarával a falu előtti el­ágazásnál, a Krisztus-keresztnél, elolvasta a településnév-táblát: Hercegkút (Trautsondorf) és bement a kocsmába. Van sörük?, kérdezte a kocsmárost, aki már meg sem lepődött, megismerte a mályvaszín svejcisapkást. Boldogok vagytok?, fordult a vendégekhez, de azok, lévén dolgos svábok, most is dolgoztak, vagy… De ez mindjárt kiderül, hol voltak. Üres volt a kocsma. Ezért a Gólokozó a kocsmárost kérdezte meg, van futballpályátok? (Magázódott, tegeződött, felváltva.) Nincs. Vagyis van, de nem játszanak rajta, nincs csapat. A Gólokozó megitta a sört és sejtelmesen mosolygott (ezt nagyon tudott). Fogadjunk. Futballpálya nem volt, hanem lesz. Csak kell két csapat. Jöjjön velem, úgysincs vendég. Merre van a pálya? (Mert mindent ő sem tudhatott.) Elindultak, elöl a kocsmáros, a Kerekrét felé. Ahol a kegyetlen időjárás ellenére is száznál többen gyűltek össze, hogy megnézzék a Hercegkút TC–Zempléni Főnix mérkőzést (2-1). És ahol régen a harangokat is a meccshez igazították (8 órakor kismise, 10 órakor nagymise, ebéd, litánia, majd következett a futballmérkőzés), most újra pattogott a labda! Az első pálya (mely két métert lejtett, oldalvonaltól oldalvonalig) a Cserésben, csíkosra festett kapuiból építették meg a Remény Mezőgazdasági Termelőszövetkezet lóistállójának jászolát (ahova a kapust egy lövőcsellel elfektették). Az új pálya mögött fenyőerdő, és amikor a kapu helyett ide rúgták be a labdát (ez bizony sokszor előfordult), sosem azt találták meg, hanem egy régi másikat, mindegy, darab-darab. Na, mit mondtam?, kérdezte a Gólokozó a kocsmárost, de az eltűnt mellőle, sietett vissza, hogy felkészüljön a meccs utáni harmadik félidőre. És volt söre (valamint tunki is, enyhén csípős májas pörkölt), és boldogok voltak, játékosok, a falu népe, egyaránt.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Post mortem

Az egész világot megrázó szörnyűségeknél gyakran előkerül a tettes ízlése – nem akarjuk elhinni, hogy egy átlagos ember is követhet el borzalmas dolgokat, keressük a furcsaságokat, az előjeleket, amelyeknek gyanúsnak kellett volna lenniük.

A szellemek ereje

  • - turcsányi -

Johnny Lobónak nehéz élete volt. Már a háború korai szakaszában megjárta Vietnamot, s hazatérve polgárjogi harcosnak állt; az indiánok jogaiért küzdött. 

A messzi káosz

„Mi ez az utazás nevű dolog? Miért nem hagyjuk abba idővel? Hát sosem nő be a fejünk lágya?” – tette fel ezt a három költői kérdést a szerző 2014-ben, utazós blogjának utolsó bejegyzésében.

Egy macska, egy lótusz

Egyiptommal és a fáraókkal krimitől a sorsjegyen át egészen a bútordarabokig bármit el lehetett adni már 100–150 évvel ezelőtt is. Az egyiptománia kutatása viszonylag fiatal terület, általában egyiptológusok vagy régészek, történészek foglalkoznak a témával, mellékprojektként. A fogalomba bármely egyiptomi motívum felhasználása beletartozik úgy is, hogy a kontextus teljesen független az egyiptomi kultúrától.