Otthon beöltözik szerelésbe, a mezre (ott a neve és a száma, nem mutogatja a villamoson) melegítőfelső, BEAC, ezt hadd lássák, old sportsman; lábszárvédő (sípcsontvédő, bár kötelező, sose – boldogult öregfiú korában se, ha a játékvezető kiszúrta, kérte és nem volt senkinek plusz, papír zsebkendőkkel kitömte), melegítő- (miszerint mackó-) alsó; majd betűri a lábszárvédőkbe, ha netalántán, mégis, valami csoda folytán, becserélik.
Első dolga, bemegy a büfébe, már kapja is az Unicumot, leül, hogy lássa a lassan érkezőket. A pályán még (mindig) játszanak, ők majd csak fél óra múlva, nyalogatja (nem szoknya az, hogy felhajtsuk) az Unicumot. Bemegy az öltözőbe, összegyűjti a hiányzó igazolásokat (néhányan az old boysban is játszanak, és van, aki minden meccs után elkéri és visszahozza, biztos igazolással a párnája alatt alszik), bemegy a játékvezetőhöz, odaadja, beírja a jelszót (így egyszerűbb, nem bízza a – nevezzük így, ahogy hívják – bíróra, de el nem árulná senkinek). A jelszót biztonsági okokból háromhavonta változtatni kell, felírja magának, veterán korban van, el ne felejtse. Nélkülem nincs meccs, szokta volt mondogatni, nála az igazolások és a jelszó. (Visszatérő rémálma, otthon felejti a kék kapcsos mappát, mehet érte és hozhatja taxival, talán még időben odaér.) Kiviszi a pályára az elsősegélyládát (tartalma: steril gyorskötöző pólya, vágott mullpólya, steril mull-lap, kéztisztító lap, háromszögletű kendő, fóliakesztyű, ragtapasz, biztosítótű, olló, sebfertőtlenítő, feljegyzési füzet, tartalomjegyzék), a defibrillátort – mostanában kérik, a pályához, valami történhetett; eddig a portán volt, szerencsére nem volt rá szükség, legalábbis a meccseiken. Egyszer menne be a büfébe, a porta felől – ajtó zárva. Benéz, az információs pult előtt sokan, civilben, szerelésben; kispályás meccsre készülődtek, itt esett össze, a defibrillátor kéznél, hiába, a kiérkező mentők már csak a halál beálltát tudták megállapítani. Hordágy, fekete fólia. Bemegy az utca felől a büfébe (a porta felől azóta is zárva), Unicum. Sötét van, mint az Unicumban.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
