Seres László: Dekóder

  • 1998. szeptember 10.

Egotrip

"Összeesküvés (fn, pejor.): Titkos szövetkezés vezető politikai személyiségek ellen v. az állami, társadalmi rend erőszakos megdöntésére." (Magyar értelmező kéziszótár)

"Összeesküvés (fn, pejor.): Titkos szövetkezés vezető politikai személyiségek ellen v. az állami, társadalmi rend erőszakos megdöntésére." (Magyar értelmező kéziszótár)

Csak erről lehet szó, ha a dolgok nem jönnek össze. Ha a magyar Watergate-ről a kormánnyal szemben álló ellenséges-ellenzéki elemek most kiderítik, hogy nincs benne se water, se gate, ahogy az Olajgate-ben sem volt olaj; ha Szájer József a "lehallgatás" szóról a "megfigyelésre" visszakozza magát; s ha még Deutsch Tamás sem emlékszik, ki vádolta Hornékat bármivel - ha tehát ez nem jött be, és különben is túl sok a kritika, akkor ennek oka van. Kell, hogy legyen. Mi az, hogy mindenki továbbra is S. Lajost fikázza? Amikor már a család, a Fidesz alapegysége sincs biztonságban?

Van egy kormány, amely meglépi X, Y és Z lépéseket, mindenki csöndben szemlél, ellenzék sehol, média diszkréten benyal - ámde Z lépésről kiderül, hogy kínos, mi több, egy lap kitereget, egy titkos megfigyelés logikája pedig hasonlít a lap cikkeihez. Az nem magyarázat, hogy mindketten nyilvánosan hozzáférhető céginfókból dolgoztak. Ez egy akciósorozat. Valakik itten sarokba akarnak szorítani, összeesküsznek, cél: a teljes ellehetetlenítés. Ilyenkor jól jön, mit jól jön, elementáris létszükséglet a forgatókönyv. (Még előleget is lehet rá felvenni.)

"Kövér László: A blokádforgatókönyv megismétlődhet - Ellehetetlenítő akciósorozat zajlik?" - így a Magyar Nemzet címoldalon. A titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter ugyanis amondó: az ellenzék "a választási sokkból az 1990-ben ismert úton" próbál elindulni. "Emlékezhetünk rá, hogy akkor októberben már egy taxisblokáddal volt kénytelen szembenézni az új kormány, s nincs okom kételkedni afelől, hogy ezúttal is egy előre végiggondolt, stratégiailag felépített s a kormány működésének ellehetetlenítésére irányuló akciósorozattal kell szembesülnünk", főleg az önkormányzati választásokig tartó időszakig. A lényegi mondandót a Nemzet maga kurziválta.

Ezúttal is? Tehát már akkor is? Az egész világ az ellenségünk? Összeesküszünk? Hogy rabok tovább nem leszünk?

A taxisblokád három és fél éve íródott át a kollektív Fidesz-emlékezetben az MDF-kormány ellen kitervelt összeesküvéssé, tudatos akciósorozattá. Az 1995-ös Fidesz-kongresszus fogadta el programnyilatkozatában a következő Kövér-mondatot: "1990 ősze, a mindössze fél éve hivatalban lévő első demokratikus kormány hatalmát megrengető taxisblokád óta (...) az SZDSZ és az MSZP együtt ásta azt a vermet, amelybe az egész ország esett bele." Az 1995. május 4-i Beszélő beszámolója szerint "valaki javasolta ennek a szövegrésznek az elhagyását, mivel nem a Fideszre vonatkozik, és a taxisblokádot ki-ki a maga emlékei szerint ítéli meg". Kövér azonban közölte: "Ez a kedvenc mondatom az egész szövegben." A mondat maradt, megalapozva az MSZP-SZDSZ-koalíció 1990-re datálását, a Fodor-féle kultusztárca "tudatos nemzetrontását", végül a csúcspontot, az ´56-os megtorlást mint a koalíció szellemi alapját.

Így aztán nem volt túl meglepő, hogy 1998 februárjában Kövér így nyilatkozott a Demokratának, a ´94-es liberális választási szövetséget firtató kérdésre: "Azt azonban csak jóval kevesebben tudták, mi is csak utólag, hogy volt egy kampányforgatókönyve az SZDSZ-nek, szövetségben az MSZP-vel, éppen a Fidesszel szemben." Ismét: tudatos koncepció. Forgatókönyv. Előre végiggondolt. Stratégiailag felépített.

Na most ahogy így múlik az idő, együtt tudok élni azzal, hogy az APEH elnöke úgy tisztázza magát a tévében, hogy gyanúsabb, mint előtte, és azzal is, hogy a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter paranoiás. Ez oké, előfordul minden családban, csak ne jöjjön nekem késsel, mint egy pedagógus. Amivel nem tudok együtt élni, az a múlt átírása.

A Fiatal Demokraták Szövetsége ugyanis 1990. október 27-én a következő nyilatkozatot adta ki a taxisblokádról: "Amíg a belügyminiszter egy szűk elit akciójáról beszél, és a rendőrséggel fenyegetőzik, megmozdult az ország. A társadalom nemcsak egy meggondolatlan áremelés ellen tiltakozik, hanem a hazugságok politikája ellen is. (...) A szabadon választott kormány hazugságai megingatják a demokráciába vetett bizalmat, és az utcára terelik azokat a konfliktusokat, amelyek megoldását a tárgyalóteremben kell megtalálnunk. Mindenfajta erőszakos megoldást elutasítunk! Tiszteletben tartjuk és támogatjuk mindenkinek azt a jogos igényét, hogy elégedetlenségét az állampolgári engedetlenség bevált módszereivel juttassa kifejezésre." Orbán Viktor sem szólt blokádforgatókönyvről akkori parlamenti beszédében.

Én is sok mindent másképp látok ma, mint régen. Nem szégyen. Viszont hülye lennék, ha átértelmezném a múltamat: írásban van megörökítve. Ahogy az övék is.

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.