Maga itt a tánctanár?

Üzleti gondolkodók

  • Mérő László
  • 2011. október 6.

Egotrip

Casanovát nem azért tekintette mindenki nagy nőcsábásznak, mert ilyen irányú diplomája volt, hanem mert látszott rajta, hogy valamit nagyon tud a nőkről. Üzleti gondolkodó sem azért lesz valaki, mert elvégzett egy ilyen irányú iskolát, hanem mert mindenki érzi róla, hogy valamit nagyon tud a gazdaságról, annak a jövőben várható fő irányairól. Az üzleti gondolkodók a jövő fontos történeteinek kitalálói.

Casanovát nem azért tekintette mindenki nagy nőcsábásznak, mert ilyen irányú diplomája volt, hanem mert látszott rajta, hogy valamit nagyon tud a nőkről. Üzleti gondolkodó sem azért lesz valaki, mert elvégzett egy ilyen irányú iskolát, hanem mert mindenki érzi róla, hogy valamit nagyon tud a gazdaságról, annak a jövőben várható fő irányairól. Az üzleti gondolkodók a jövő fontos történeteinek kitalálói.

Casanova szervezte meg Párizsban a királyi lottót. Csábítási szakértelmét ezúttal arra konvertálta, hogy ő legyen a legsikeresebb lottószelvény-eladó, amiből alaposan meg is gazdagodott. Amikor anyagilag eléggé lepusztulva Párizsba utazott, fogalma sem volt, mit fog ott csinálni. Szenvedélye, amiről mindmáig sokkal inkább ismerjük, mint a lottószervezésről, inkább vitte a pénzt, nem hozta.

Az üzleti gondolkodó sem tudja ma megmondani, mit fog holnap kitalálni, csak abban lehetünk biztosak, hogy minden helyzetben ki fog találni valami érdekes történetet, ami az üzlet menetét új irányba fordíthatja. Az üzleti gondolkodó lehet maga is döntéshozó gazdasági vezető, lehet vezetők tanácsadója, lehet vállalkozó vagy szabadúszó entellektüel - attól függően, milyen egyéb képességei vannak azon kívül, hogy ismeri, érti a mindenkori legnagyobb üzleti guruk gondolatait, és tudja ezeket alkalmazni egy adott gazdasági helyzetre. Nem a beosztása teszi őt üzleti gondolkodóvá, hanem az, hogy a környezete így tekint rá, kíváncsi a véleményére, tőle reméli, hogy megtudja, merre van az előre.

Az üzleti gondolkodók álmai, az általuk kitalált történetek alakítják ki a termelés új irányait, és ez igen jelentős hozzáadott értéket képvisel. Manapság divatos attól félni, hogy a termelést átveszik a feltörekvő országok, főleg Ázsia hatalmas és népes államai. Mit fog akkor csinálni a jó öreg Európa, és a talán nem olyan öreg, de az utóbbi évszázadban egyértelműen élen járó Amerika? Mit fognak csinálni azok, akinek nem jut kapanyél? Attól tartok, erre a kérdésre a legrosszabb válasz, amit adhatunk, ha mindenkinek a kezébe valódi, jól használható kapanyelet adunk, ragadja meg jól és kapáljon.

Ma már szinte minden iPhone Kínában készül. Kérdés azonban, mennyire tekinthető egy iPhone kínai terméknek, ha egyszer gyártója minden egyes készülék után 50 százalék licencdíjat fizet az amerikai Apple cégnek - itt természetesen a legális iPhone-okról beszélek, és ez a többség. Az üzleti gondolkodó nem az volt, aki kitalálta, hogy iPhone-t gyártson a kínai cég, nem is az, aki megszervezte a gyártást, és még csak nem is az, aki magát az iPhone-t megtervezte, hanem az, aki ráérzett, hogy a világnak ilyen telefonra lesz szüksége, és megalkotta ezt az új sztorit - egy sokoldalú háttércsapat segítségével, ami segítette a szárnyalásban.

Penyigey Krisztina - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (leánykori nevén: Magyar Szabadalmi Hivatal) honlapján közzétett - igen alapos tanulmánya szerint Magyarországon már 2002-ben ez volt a helyzet. "Az összes szerzői jogi alapú ágazat 6,67%-os GDP-beli súlya olyan gazdasági ágazatok teljesítményével állítható párhuzamba, mint a gépipar (7,57%), a vegyipar (4,43%), az építőipar (5,32%)." A teljes mezőgazdaság (3,68%) hozzáadott értéke sokkal kevesebb, és ha ehhez hozzávesszük még az élelmiszeripart (3,55 százalék), a kettő összege is alig több. Lehet, hogy ma már nem is több, de frissebb adattal nem találkoztam.

A világ összesített gazdasági értékteremtésének egyre nagyobb, egyes becslések szerint már évtizedeken belül akár 25 százalék fölötti részét fogják alkotni az üzleti gondolkodók által vizionált újabb és újabb üzleti stratégiák, irányok, modellek - egyszóval: történetek. A globális versenyben azok lesznek a nyerő cégek, régiók, országok, amelyek a legjobb üzleti gondolkodókat képesek csatasorba állítani.

Akármi is az üzleti gondolkodó eredeti képzettsége, ideje jelentős részét álmodozással tölti, ez munkája szerves és a legtöbb hasznot hozó része. Korábban tanulhatott filozófiát, mint Soros György, klasszika-filológiát, mint Charles Handy (akit korunk egyik legnagyobb üzleti gondolkodójának tartanak), vagy akár közgazdaságtant, mérnökséget is, ez lényegtelen. Ami lényeges, hogy a valamiben megszerzett tudását üzleti gondolkodóként hasznosítja, ahogyan Casanova is tette Párizsban.

Ezért érzem nagyon veszélyesnek, amikor politikusoktól olyanokat hallok, hogy "kevesebb álmodozót, kevesebb művészt, bölcsészt, filozófust képezzünk, és több gyakorlati szakembert". Ezek az elképzelések a mai kor igényeinek teljes félreértéséről tanúskodnak. Ha ezt sikerül megvalósítani, azzal szinte biztosan a 21. század vesztesei közé sorakoztatjuk fel Magyarországot.

Ezzel nem azt mondom, hogy a művészeti, bölcsészeti vagy filozófiai képzéseinkkel minden rendben van, de ez már egy másik kérdés. Ezek a képzéseink jelenleg csak nagyon kevéssé segítik, hogy valaki akár üzleti gondolkodóvá is válhasson - miközben a világ legnagyobbnak tekintett üzleti gondolkodóinak jelentős része (egyesek szerint a többsége) ilyesfajta alapképzettséggel rendelkezik. Az üzleti, gazdasági szemléletnek nagyobb súlyt kellene kapnia minden képzésben, mert egy formatervezőnek, egy pszichológusnak vagy egy ószláv nyelvésznek csak így van esélye, hogy egy kiemelkedő üzleti gondolkodó háttércsapatában találja meg a helyét - vagy esetleg maga is üzleti gondolkodóvá váljon.

Az üzleti gondolkodó szakmát tankönyvekből nem lehet megtanulni, ahogyan a szobrászatot vagy a regényírást sem. A regényírás különösen jó példa, mivel eleve rokonszakma az üzleti gondolkodóval: mindkettő történetek kitalálásáról szól. Majdnem mindegy, hogy valaki a szaktudását konkrétan milyen területen szerezte, azt élete folyamán úgyis néhányszor valami másba kell konvertálnia gyorsan változó korunkban. A 21. századi oktatás lényege egy jó minőségű alaptudás megszerzése valamiben és a konvertálás képességének kialakítása.

A nőket sem lehet megtanulni, de lehet sokat tudni róluk, aztán meg ráérezni. Az üzleti gondolkodó, akárcsak Casanova, intellektuális kalandor, aki alapos és elmélyült konkrét szaktudását a legkülönbözőbb gazdasági helyzetekben tudja alkalmazni.

Neked ajánljuk