Egotrip

Vajda Gergely: Zene hetilapra

Elitista attitűd

Egotrip

Mint akiben tüzes vasat forgatnak.

Na jó, ne dramatizáljuk, mint akiben fogpiszkálónyi tüzes vasat forgatnak; mindenesetre felszisszenek, talán meg is pördülök a tengelyem körül, ha nem a kanapén olvasok éppen. Csányi Vilmos etológus – saját meghatározása szerint „utolsó, tudományos igényű, de népszerű olvasmánynak szánt” – műve van a kezemben. Teremtő képzelet a címe, A kreativitás evolúciója az alcíme. Izgalmas, és a szó legnemesebb értelmében véve szórakoztató könyv. Nem is tudom, miért van ott az a de – „tudományos igényű, de népszerű” –, hiszen az egység tökéletes, inkább az és dukálna. Éppen a Képzelet a kultúrában alfejezetnél járok. Arról van szó, hogy a jó politika, a jó tudomány, vagy a jó ipar az, „amely képes a sok lehetőség közül kiválasztani egy olyan akciósorozatot, amely egy jövőbeli elképzelést a jelen lehetőségeivel értelmesen, lépésről lépésre össze tud kötni”. Avagy: a társadalmak, a kultúrák is felfoghatók evolúciós rendszerekként. Ekkor következik egy „egészen más példa”, avagy az én fogpiszkálónyi tüzes vasam.

„A 2020-as években tűnt fel a fiatal egri zongoraművész, zeneszerző, Péter Bence, aki a világ távoli sarkából, segítség nélkül elkezdte bűvölni a világot különleges zongorajátékával. Nem klasszikusokat játszik, hanem saját darabokat, vagy átvesz egy-egy dallamot ismert popzenékből, és azokat egészíti ki improvizációival. Az talán nem is olyan különös, hogy alig egy-két év elteltével a YouTube-on megjelenő 3–4 perces játékok hatalmas nézősereget, sokmilliósakat vonzottak (…), hanem az élő koncertek. Szerte a világon többezres hallgatóságnak játszik, amit hihetetlen lelkesedéssel, felállva, tapsviharral fogadnak.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.