Egotrip

Vajda Gergely: Zene hetilapra

Méz szárad a fegyvereken

Egotrip

Micimackó: Vér és méz, a Rhys Frake-Waterfield írta és rendezte, független slasher film (a horrorfilmek alműfaja, amelyben egy vagy több gyilkos pengékkel, éles vágóeszközökkel halomra öl egy adott helyszínen egybegyűlt csoportot) eredetileg egyéjszakás brit vetítésre készült, de a nagy online érdeklődésre tekintettel végül a világon egyszerre több helyen hozták forgalomba.

A 2023-as, egy évvel később folytatást is fialó mozi, miközben 100 ezer dolláros büdzsével 5,2 milliót hozott a konyhára, felkerült a minden idők legrosszabb filmjei listára, és a Golden Raspberry (avagy Razzie) Awardsot is elnyerte. Az Arany Málna díj Oscar-paródia, amely az év legborzalmasabb alkotásait díjazza. A rém­álommá váló plüssállatok régóta megbízható szereplői a horror műfajának. Miért kellett akkor mégis 2023-ig várni arra, hogy a Százholdas Pagony lakói véres bosszút álljanak az őket elhagyó Róbert Gidán?

Az ok a szerzői jogok körül keresendő.

A magyar Wikipédia tömör mondata, bár elsősorban szoftverekről szól, pontosan leírja, mi a helyzet. „A Public Domain, azaz a közkincs kategóriája alá eső szoftverek olyan alkotások, amelyeket nem véd szerzői (és kapcsolódó) jog.” Alkotóművészek, köztük komponisták és zenei adaptációkat készítő muzsikusok folyamatosan ugrásra készen várják, hogy bizonyos irodalmi, zenei vagy filmalkotásoknak lejárjon a jogdíj-kötelezettségük – bekerüljenek a Public Domain-körbe –, és szabadon felhasználhatóvá, adaptálhatóvá váljanak. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az eredeti alkotó halála után bizonyos idővel (70, 75, 100 év) nem kell többé a műért szerzői jogdíjat fizetni, hanem azt is, hogy a történet, a karakterek, dallamok, szövegek felhasználásához nem kell kikérni a jog­örökösök engedélyét. Így lett Micimackó is „szabad préda”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.