Egotrip

Vajda Mihály: Itt jár Szókratész

Mi ez a Fudan egyetem? Nem értem.

Egotrip

Vártalak, Szókratész. Hol, merre mászkáltál?

Nem nagyon hagyom el a várost. Bár talán érdemes lenne körülnéznem vidéken is. De annyira utálom ezt a maszkot; a városban, ha nem megyek be sehová s nem ülök fel járműre, már nem kell hordanom; vidékre viszont csak nem megyek gyalog. Na, majd csak rászánom magam egyszer. Van mit nézni itt a városban is. À propos. Délután belekeveredtem egy tüntető tömegbe. Valami Fudan egyetem ellen tüntettek. Meg tudod magyarázni, mi az?

Hogy mi az, azt éppenséggel el tudom neked magyarázni. Egy idetelepítendő kínai elit egyetem. Az igazi kérdés nem is ez, hanem hogy minek akarják idetelepíteni. Méghozzá a mi pénzünkön. Egy kínai magánegyetem, melyet kormányunk ide szeretne telepíteni, méghozzá egy olyan helyre, ahol eredetileg egy diákvárost akartak létrehozni – olcsó szállásokat egyetemistáknak. A tüntetés az ellen szól, hogy drága pénzen odatelepítsék ezt az egyetemet, ahol a diákváros jött volna létre. Szerintem azonban nem ez a baj. Elég üres térség van Budapest külső kerületeiben, elférne egy modern egyetem is, meg egy diákváros is. A baj az, hogy normális ember nem érti, minek kell nekünk egyáltalában ez az egyetem, ráadásul olyan nagyon, hogy milliárdokat fizetnénk ki rá a saját pénzünkből.

A gyanúm, Szókratészem, az, hogy a kínaiak szeretnék ezt ránk erőltetni egy olyan projekt részeként, melynek a felsőoktatáshoz édeskevés köze van; pontosabban: amelynek a kínai szellemű felsőoktatás csupán részét, még az is lehet, hogy fontos részét képezi. Ez persze csak gyanú, drága Szókratész, bizonyítékaim nincsenek arra nézve, hogy ez az egyik első lépése lenne a kínaiak Nyugat felé irányuló nyomulásának. Már gyerekkoromban is hallottam fecsegni a sárga veszedelemről; annak idején azonban ez komikusan hangzott. Hogy a kínaiak sokan vannak, sokkal többen, mint az európaiak együttvéve, ez már akkor is világos volt, de hogyan tudtak volna, bármilyen sokan legyenek is, vészt hozni a nyugati világra? A Nyugat gazdasági és technikai (egyben persze katonai) fölényének fényében ez csak viccnek tűnt. Azóta alapjában megváltozott a helyzet. Kína felzárkózott a nyugati világhoz, rá­adásul olyan szervezettség keretein belül, ami még totalitárius rendszerekhez szokott emberek számára – én pedig sajnos az utóbbiak közé tartozom – is elképesztő. Magam nem jártam Kínában… Nem fogsz egyszer elmenni oda, Szókratész? Idődből kitelik. Bár… Azok talán halálra ítélnek és ki is végeznek. Talán már az is elég hozzá, ahogy kinézel. Ki látott már ilyet!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?