Egotrip

Várhegyi Éva: Ekotrip

Mellényváltás

Egotrip

Szép nap virradt hétfőn Orbán Viktor szabójára: rögtön két új mellényre is megrendelést kaphat.

Az ötödik ciklusát újabb kétharmados mandátumtöbbséggel megkezdő kormányfő az itthon viseltet nagyobbra cserélheti, ahogyan azt a választás éjszakáján gondolatban már meg is tette. Szíve szerint továbbra is nagy mellénnyel virítana Brüsszelben (erre is mutatott hajlamot győzelmi beszédében), ám a gazdasági kényszer, az uniós források iránti mind égetőbb szükséglet miatt mégis kénytelen lesz kisebbre váltani azt.

Már a vasárnapi választások előtt tudható volt ugyanis, hogy a gazdaságban semmi nem úgy lesz, mint ahogy korábban feltételezhető volt. A február 24-én Ukrajna ellen indított orosz invázió minden addigi számítást felborított: újból átírta a világgazdaság működésére vonatkozó feltételezéseket, holott azokat már eleve a járvány okozta válság és a súlyosbodó klímaveszély ismeretében alakították ki. Az új helyzet különösen érzékenyen érinti a nyersanyagokban és energiahordozókban szegény, technológiai importra is rászoruló, egyúttal jelentős mértékben exportra termelő magyar gazdaságot. Mindezt csak tetézi az Orbán-rendszer kétkulacsos, az Európai Uniót pusztán fejőstehénnek tekintő, ám a tagsággal járó kötelezettségeket rendre megszegő külpolitikája, valamint a veszélyes mértékűre növelt energiafüggőségünk Oroszországtól.

Az újabb győzelemért mindenre kész magyar kormány arra számított, hogy a Covid-válságot követő fellendülés megteremti a lehetőséget arra, hogy „kinője”, a növekedési többletből származó jövedelmekből építse le a járvány és a választási költekezés miatt hatalmasra duzzadt adósságát, és ezért a korábbiaknál kevésbé szorul rá a Brüsszelből érkező, immár a jogállamiság feltételeihez kötött pénzforrásokra. Orbán azt is remélte, hogy az unió számára nálánál fontosabb lengyel kolléga mögé bújva, engedmények nélkül sikerül kibújnia a számonkérés alól.

Mindkét feltételezés tévesnek bizonyult.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.