Várhegyi Éva: Ekotrip

Össznépi piknik

A híveit a kenyérszaporítás csodájával elkápráztató Jézus Krisztus pózában tetszeleg a gazdaságfejlesztési miniszter, amikor arról szónokol, hogy az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv megvalósítására az idén 4000 milliárd forint áll rendelkezésre. A költségvetés számai szerint azonban csupán egyfajta pikniklakomára szólhat Nagy Márton meghívása, amelyre mindenkit tömött kosárkával várnak.

Nagy már tavaly, a 21 pontos gazdaság­élénkítő program meghirdetését követően bedobta a hangzatos összeget, majd a Facebookra feltöltött videójában az év elején is megismételte – csakhogy az időközben elfogadott költségvetési törvény keretszámaiból még 1200 milliárd sem jön össze. Igaz, most kellő rafinériával fogalmazott: „az új gazdaságpolitikai akcióterv keretében a kormány 4000 milliárd forintot mozgósít: 2600 milliárdot a családoknak, 1400 milliárdot a kis- és középvállalatoknak.” Ha jól értem, a „mozgósít” kifejezés hivatott leplezni azt, hogy a kormány a megnevezett összeg zömét nem az állami költségvetésből gondolja előteremteni, hanem a választópolgárok és a cégek saját rendelkezésű jövedelméből. Vagy ahogy ő fogalmazott, „új szövetséget” ajánlanak a családoknak és a vállalkozásoknak: ha azt teszik a pénzükkel, amit a kormány diktál, akkor eljön a Kánaán.

A bibliai kenyérszaporítás Nagy Márton-i csodája tehát abban áll, hogy a kiéhezett né­pet olyan lakomára invitálja, ahol az étkek zömét a meghívottak hozzák. Mintha Jézus is úgy lakatott volna jól ötezer embert, hogy a mindössze 5 kenyér és 2 hal mellé a megvendégelteknek (esetleg a tanítványoknak) kellett volna hozniuk a hiányzó eleséget.

A családok számára „mozgósított” 2600 milliárd forinthoz az idei költségvetés tételesen alig 150 milliárd forinttal járul hozzá: ennek felét a családi adókedvezmény (az év közepétől esedékes) megduplázása adja, a másik felét pedig a vidéki otthonfelújítási támogatás növekménye és az új konstrukcióként meghirdetett munkáshitel kamatának átvállalása. Az akciótervben hangsúlyos szerepet játszó minimálbér-emelés (és az emiatt növekvő többi bér) költsége viszont zömmel a magánszektorban működő munkáltatókra hárul, vagyis a háztartások fogyasztásának felfutását elsősorban a vállalkozások terhére kiáramló többletbértől várja a kormány.

A céges lakhatási támogatások emelésének költségét is nagyrészt a vállalatok állják. A lakásberuházások bővítéséhez a lakosság segítségét is igénybe venné a kormány: azt szorgalmazza, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakban összegyűlt pénzükből 300 milliárd forintot – a jövőbeli nyugdíjuk kiegészítése helyett – inkább lakásra költsenek.