Egotrip

Várhegyi Éva: Ekotrip

Csányi és Murdoch

Egotrip

Nem a négy évadot megélt filmsorozatról kívánok megemlékezni, bár annak is volna apropója: az Utódlás címmel vetített saga főhőséhez mintát adó Rupert Murdoch média­mágnás nemrég valóban visszavonult, és idősebb fiának adta át a Fox News műsorait is sugárzó Fox Corporation, valamint az amerikai The Wall Street Journalt és a The New York Postot, továbbá a brit The Timest és The Sunt is kiadó News Corporation irányítását.

És nem is a Murdoch család irányítása alatt álló, jókora vagyont és politikai befolyást képviselő cégcsoport utódlásáról írok most – hanem az ugyancsak tekintélyes és kiterjedt gazdasági hatalmat felépítő Csányi Sándor részleges visszavonulásáról az OTP Bankból.

Mert bár a nyilvános részvénytársaságként működő OTP nem tekinthető családi vállalkozásnak, az utódlás módja meglepő hasonlóságot mutat a médiamogul által gründolt cégbirodaloméval, amelyben a Murdoch család 40 százaléknyi szavazati joggal rendelkezik. Noha a piacvezető honi bankban Csányi Sándor és ott dolgozó fia közvetlen és közvetett tulajdona – a nyilvános jelentések szerint – még a 2 (kettő!) százalékot sem éri el, a napi ügyvezetésből visszavonuló apa a családi vállalkozásokban szokásos módon, a fiára hagyományozta a vezérigazgatói tisztségét, és csupán az elnöki pozícióját tartotta meg.

Az OTP élére 1992-ben még az akkor egyedüli tulajdonos magyar állam képviselője nevezte ki Csányi Sándort, aki a teljhatalmat biztosító elnök-vezérigazgatói posztját a bank privatizációját követően is megőrizte. Pedig kevés példa lehet a világban arra, hogy egy terjedelmes konglomerátumként, nyilvános részvénytársasági formában működő, nem családi cég két fő irányító pozícióját 33 éven át egy személyben ugyanazon vezető töltse be. Tény, hogy Csányi irányítása alatt a bank mind mennyiségi, mind minőségi értelemben figyelemre méltó fejlődésen ment át: „állami áruházból” korszerű bankcsoporttá nőtte ki magát, és immár nem csupán a hazai bankpiac nemzeti bajnoka, hanem külföldi érdekeltségei révén Kelet-Közép-Európában is kiemelkedő a részesedése (összes eszközének 100 milliárd eurós értékével az 5. helyen állt 2023-ban).

Nem tudom, hogy a kétségtelen üzleti sikert segítette-e Csányi Sándor ragaszkodása az osztatlan irányító pozícióhoz, ám tény, hogy a tulajdonosok elfogadták ezt a felállást. Csupán egy ízben, a bank privatizációja kezdetén, 1995 tavaszán kellett megbirkóznia Bokros Lajos pénzügyminiszterrel, aki az elnöki és a vezérigazgatói poszt szétválasztásával kívánta csorbítani a bankvezető teljhatalmát, és elérni, hogy a bank privatizálása során a tulajdonos állam akarata érvényesüljön. A szétválasztás aktusát azonban Csányi Kocsis István barátja segítségével meghiúsította, aki az Állami Vagyonkezelő egyik vezetőjeként elérte, hogy az állami részvényeket ne nyomtassák ki a bank közgyűlése idejére, és ezért az állam képviselője ne szavazhasson. Így maradhatott az OTP egyszemélyes ura Csányi, aki a pénzintézet privatizációját aztán úgy alakította, hogy egyetlen tulajdonos se juthasson befolyásoló részesedéshez a bankban. Még a saját, elnök-vezérigazgatói pozícióját is bebetonozta azzal az alapszabályban rögzített kitétellel, hogy csak 75 százalék plusz egy szavazattal lehessen őt leváltani.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.