Várhegyi Éva: Ekotrip (Hogyishívják évek)

  • 2001. február 22.

Egotrip

Ezúton kérem a nyelvészetben jártas olvasókat (és különösen e hasábok tudós szerzőit, Kálmán C. és Nádasdy tanár urakat) arra, hogy sürgősen alkossanak egy használható kifejezést a most elkezdődött évtizedre. A minap egy szakmai vitán belém rekedt a gondolat. Hiába kezdtem magabiztosan hozzá eszmefuttatásomhoz arról, miért nem lehet az EU-ba a hetvenes-nyolcvanas években belépett országok tapasztalatait kivetíteni a, a..., amikor elakadt a hangom, dadogni kezdtem, hogy izé, minek is nevezzem a mostani éveket. Nullás évek, javasolta valaki, jó, mondtam, szóval a nullás években csatlakozó országokra. Az incidens mégis megtörte eszmefuttatásom lendületes ívét, a nyelvi kifejezés hiánya gondolataimat is elbizonytalanította.

Hogyishívják évek

Ezúton kérem a nyelvészetben jártas olvasókat (és különösen e hasábok tudós szerzőit, Kálmán C. és Nádasdy tanár urakat) arra, hogy sürgősen alkossanak egy használható kifejezést a most elkezdődött évtizedre. A minap egy szakmai vitán belém rekedt a gondolat. Hiába kezdtem magabiztosan hozzá eszmefuttatásomhoz arról, miért nem lehet az EU-ba a hetvenes-nyolcvanas években belépett országok tapasztalatait kivetíteni a, a..., amikor elakadt a hangom, dadogni kezdtem, hogy izé, minek is nevezzem a mostani éveket. Nullás évek, javasolta valaki, jó, mondtam, szóval a nullás években csatlakozó országokra. Az incidens mégis megtörte eszmefuttatásom lendületes ívét, a nyelvi kifejezés hiánya gondolataimat is elbizonytalanította.

Ki kéne találni valamit, elkerülendő az ilyen kínos helyzeteket. Vajon hogyan nevezték elődeink a kilencszázas évek első évtizedét? Félek, a "boldog békeidők" kifejezés nem lesz alkalmas ennek az évtizednek (és a megelőzőnek) a plasztikus jellemzésére, a kérdés tehát nem kerülhető meg. Ma még azt sem tudhatjuk, nem híresül-e majd el ez az évtized éppúgy, mint ama múlt századi hírhedt ötvenes évek. A lehetőség, sajnos, még nyitott. Ha nincs is (még) Rákosink, némely politikusunkból időnként kibuggyan az osztályharcos öntudat, szellemi hajléktalanok már emlegetve vannak, férgek, nyüvek is időnként. Ha nincs is (még) hídverő Gerőnk, a voluntarizmus már felütötte fejét a gazdaságpolitikában, a tények kiiktatódtak a vágyak és ígéretek korlátai közül. Hogy csak a legfrissebb megnyilvánulásra utaljak: annak ellenére, hogy augusztus óta egyszer sem sikerült 10 százalék alá szorítani az infláció éves ütemét, a Pénzügyminisztérium vezetői töretlenül bíznak az idei évre tervezett 5-7 százalékos átlag beteljesülésében. Ami már csaknem matematikai képtelenség.

Az egykor jól bevált szalámitaktikát is bevetették: a jobboldal egységbe tömörítve, elhajlás meg nem engedve. A történelmi egyházak újra betörve és lekenyerezve, a de-szekularizáció folyamata beindítva. Kitelepítések (még) nincsenek, némely csoportok önkéntes elvándorlása azonban (csendben) üdvözölt. Lánglelkű közigazgatási hivatalvezetők szabadon garázdálkodhatnak idegenekkel, vezető politikusok nyíltan uszíthatnak idegenszívűek és idegenszerűek ellen, ahogy éppen kedvük tartja. Működik a mézesmadzag és a korbács, büntetés és jutalom között szabadon választhat mindenki, jól irányzott szavazatával bárki bekerülhet a jutalmazottak körébe. A bűnös városok persze már csak a következő választások után. Addig összébb kell húzniuk nadrágszíjukat, le kell mondaniuk metróról, hidakról, vagy mint legutóbb Dunaújvárosban, a többségüket foglalkoztató vállalatuk sikeres menedzserét kell beáldozniuk. Jó ütemben folyik a szakemberek lecserélése megbízható káderekre: legutóbb a Paksi Atomerőmű szakmabeli vezetője helyére ejtőernyőztek be egy könyvelőcégnél gyakorlatot szerzett közgazdászt, nyilván a sugárveszély miatt aggódó közvélemény megnyugtatására. Vélhetően ezt a nemes célt szolgálja a Nukleáris Alap eddig gondosan feltöltött kasszájának elinflálása, a kamatfizetés elbliccelése is - éppen a környezetvédelmi bizottság vezetőjének javaslatára. A nemzet jövőjén aggódó, sokasodásra buzdító (bár Ratkó Annánk - még - nincs) kormány nemcsak ezzel a rövidlátó lépéssel veszélyezteti jövőnket, hanem például a demográfiai okok miatt is csődre ítélt nyugdíjrendszer fenntartásával is.

A múlt századi elődök nyomdokán haladva, jó ütemben folyik a parlamentarizmus elsorvasztása, mára kiderült, még a háromhetenkénti ülésezést is sokallják vezető kormánypártunk képviselői: legutóbbi, Kaposvárra kihelyezett frakcióhétvégéjüket a plenáris ülés hetének péntekjén rendezték meg. Mit tesz isten, éppen azon a pénteken, amikor végre napirendre került a CW-ügyet vizsgáló albizottság jelentése. Pedig ugyanez a frakció (Járai pénzügyminiszterrel dúsított) hétvégéjén döbbent rá másfél évvel ezelőtt arra a (már korábban köztudott) tényre, hogy mi pénzek is folynak el az állam pénztárcájából a CW Bank felhalmozódott vesztesége miatt. Az akkori frakcióhétvége folyományaként alakult meg a vizsgálóbizottság, dolgozott bő évig megfeszítetten, hogy végre ország-világ elé tárhassa jelentését, és a plenáris ülésen megvitathassa határozattervezetét. A tisztelt képviselők most mégsem tudtak szombatig vagy legalább péntek estig várni hétvégi osztálykirándulásukkal (Gartner tanárnő szófordulata), ami szombat délben már véget is ért (úgy látszik, a hétvége fogalom is újraértelmezésre került). A pénteki vita nekik már érdektelen volt, hiszen a céljuk nem e határozat megszületése volt, hanem a Nemzeti Bank lejáratására irányuló politikai akció folyamatban tartása, és ezzel (meg a kisgazdabotrányokkal) saját gyanús ügyleteik leplezése, így például az ellenzék által régóta szorgalmazott postabankos vizsgálóbizottság felállításának elodázása.

Egyszóval: nem kerülhető el a most folyó évtized elnevezése. A feladat nem hárítható át a jövő történészeire, hiszen néhány év múltán már mi magunk sem tudjuk majd nevén nevezni életünk e feledhetetlen korszakát, a hogyishívják éveket.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.