Élet + Mód

A Mohácsi Búso Club kiadásában 1999-ben jelent meg Czita Katalin

Domonyvölgy nyáron állítólag olyan, mint egy erdei búcsú, de ilyenkor

2002. január 1-jétől a gyermekes családok autóinak kötelező tartozéka lett a biztonsági gyermekülés.

Magyar Narancs: Múzeumba való az elektrotechnika?

Az esélyegyenlőségi törvény türelmes, hat évet adott arra, hogy (2005-re) minden közterületet és középületet akadálymentesítsenek, és azok a tolókocsiban ülő mozgássérültek által is járhatók legyenek. Gondoltuk, ha kimegyünk az utcára, nyilván lázas munkát láthatunk. Itt is, ott is mesterek dolgoznak, naponta jelennek meg új rámpák, liftek, felhajtók. Körülnéztünk, hogyan folynak a munkálatok.

Valószínűleg minden gyerek tudja, hogy a fülbemászó egy dolgot biztosan nem csinál: nem mászik fülbe. Ezt tehát tudjuk, de nem igazán hisszük

Maszturbálni jó. Ezt (ha máshonnan nem) már onnan tudhatjuk, hogy a felmérések szerint a legtöbben - tehát férfiak és nők, fiatalok és idősebbek, egyedül vagy párban élők, elégedettek és kielégületlenek - olykor magunkhoz nyúlunk, márpedig ennyien nem lehetünk mind önsorsrontók. Ám szexuális forradalom ide, emancipáció és individualizmus oda, a maszturbáció nemhogy társasági témává nem vált, de sokan még a párjuk előtt is hallgatnak arról, hogy néha vagy rendszeresen így szereznek egy kis örömöt - maguknak.

"Márpedig ennek a kéménynek olyan a huzata, hogy a karomat leviszi" - erősködik a házinéni. Miki kéményseprő egy pillanatra megdermed. "De nem füsttömör. Megfelelő műszaki megoldással füsttömörré kell tenni!" A házinéni elképed. ´ csak egy sima igazolást akart, hogy a Gázművek visszakapcsolja a gázt. A hátralékot már kifizette, csak ez a papír hiányzik. Most meg kiderül, hogy béleltetni kell. Elsietünk, mint a végrehajtók. Nem hagyjuk magunkat megvesztegetni. A szoba-konyhában továbbra se lehet főzni. Még öt cím van; csupa lakossági hívás.

A tavalyi intézkedéseknek köszönhetően jelentősen megugrott a Magyarországra behozott használt autók száma, mind a magánszemélyek, mind pedig az importőr cégek éltek a liberalizáció adta lehetőséggel, és alaposan bevásároltak külföldön. Bár az évjárat-korlátozás is megszűnt, a gépkocsiimport már nem arról szól, mint a kilencvenes évek elején, nyoma sincs a roncsderbinek. Most úgy tűnik, az egy évig tartó jó világnak az állam véget vet: valamelyik minisztériumban kiszámolták, hogy a behurcolt autók átlagára 370 ezer forint körül volt, ami több mint érdekes, főleg ha egy jóképű német márkáról van szó.

Tizenkét, Jimmyvel teli hónap után sem látni a "négy és fél oktáv" tartalékainak végét. A reklámtévék, sztármagazinok és bulvárlapok hosszú távra rendezkedtek be, az énekes királysága továbbra is megkérdőjelezhetetlen, a rajongók szerint a sztár kultusza kitart a feltámadásig.

zitáló hóesésben kanyarodunk az Epres sorra, elvágólag szürke háztömbök egymásutánja Palota legrégibb lakótelepén. "Ezek itt most épp a barna bőrűek" - jegyzi meg Tamás Béla, a Rákospalotai Építő és zolgáltató Vállalat (Répszolg) igazgatója, mintha csak azt mondaná, nincsen semmi titkolnivalója.

Márciusban az oroszok lehozták a selejtezésre ítélt Mir űrállomást: a 15 éves szerkezet a világméretű aggódás dacára az előre meghatározott ballisztikus pályán zuhant a Csendes-óceánba, hangrobbanásokkal örvendeztetve meg a Fidzsi-szigetek lakóit, és jelentős extraprofitot termelve néhány kockáztató hajlamú biztosítótársaságnak. A Mir végsőkig halogatott megsemmisítésével szimbolikusan is űrversenyt veszített Oroszország nyugati űrturisták dollármillióival kárpótolja magát: elsőként egy, a tőzsdén meggazdagodott egykori NASA-alkalmazott, Dennis Tito járt saját pénzén a kozmoszban, és az amerikai tiltakozásnak fittyet hányva pár napig az épülő nemzetközi űrállomáson is rontotta a levegőt. A vállalkozás sikerén felbuzdult orosz űripar hamarosan egy dél-afrikai internetmilliomost repít orbitális pályára, sőt űrkapszulahotelt tervez menetrendszerű luxushasználatra. Kína egyelőre csak kutyát, nyulat, majmot és csigát űrtúráztat, de a túlélési arány meredeken felívelő görbéje azt sejteti, hogy hamarosan ember következik.

Magyar Narancs: Magyarországon szinte semmit sem tudunk a szibériai őslakosokról.

A szalonna és hasonlók becsülete olyan korból származik, amikor egy másfajta életmód igazolta fogyasztásukat. Mint Kisbán Eszter néprajztudós tanulmányaiból kiderül, a késő középkortól a legújabb korig a szalonna mindig drágább volt valamennyi friss húsnál. De emellett tartotta magát a heti meghatározott két vagy három húsevő nap rendszere. Kezdetben a hús csak egytálételbe főzve került az asztalra. A kora újkor legjellegzetesebb hazai étele a káposztás hús (a későbbi kolozsvári káposzta) volt. A sült hús hétköznapon még sokáig választóvonalat jelentett a paraszti és a "közép" rétegek között, egyes vidékeken még a lakodalmi étlapról is hiányzott. A XVIII. századnál korábban egyik csoportnál sem volt húsleves. Valószínűleg már évszázadok óta készítették a marhapásztorok a később meghatározóvá váló magyar ételt, amikor Bél Mátyás 1730 körül megemlíti. Vidékenként nevezték gulyásnak, pörköltnek, paprikásnak. 1860-ra már a mindennapok és ünnepi alkalmak legjellemzőbb étele, de Erdélyt a borsos tokány konkurenciája miatt sosem érte el igazán. 1960-ban a Központi Statisztikai Hivatal mérései szerint már a pörkölt volt a leggyakoribb húsétel. A XX. század első felében kibontakozó nemzetközi turizmus a gulyást már elvárta, a hazai névváltozással azonban a vendéglátóipar már nem a pörköltet, hanem a gulyáslevest kínálja. A pörkölt - azon kisszámú parasztételek egyike, melyek feljebb jutottak a társadalmi skálán - a máig legismertebb magyar étel Európában és Amerikában. Itthon viszont szoros a küzdelem közte és a bécsi szelet között. Az eredetileg borjúcombból készült rántott húst olasz háttérrel a bécsi konyha vezette be 1800 körül, kezdetben nem a sült helyére lépett, hanem főzelék feltétjeként szerepelt. Mai formájában az ötvenes évek végén alakult ki a vasárnapi rántott szelet országos divatja, a kezdetben ünnepi hús és sütemény is ekkor érte el a vidéki családok asztalát.