Böjt és egészség

Keserű magába’

Élet + Mód

Bár a húsvét előtti nagyböjtöt magunk mögött tudhatjuk, az időszakos böjtölési szokások egyre elterjedtebbek. De mit mond a szelektív koplalás hatásairól a tudomány?

 

A böjtölés szokása ősrégi, többnyire vallási hagyományokhoz kapcsolódik, és máig keressük az értelmét. Maga a hagyomány önmagában is sokféle, egymással nem mindig összeérő gyakorlatot takar: a teljes táplálékmegvonástól a szelektív táplálkozáson át az evés mellőzésének célzatos váltakozásáig. Napjaink divatos, de legalábbis sokak által űzött diétája az időszakos böjtölés (elterjedt angol kifejezéssel: intermittent fasting), amikor az evés és a koplalás időszaka váltakozik minden nap. Ez is az étrendek, kúrák, módszerek ama hosszú sorába tartozik, amelyek nem csak gyors fogyással, de az idő kerekének visszafordításával, a szervezet, sejtjeink, szerveink stb. megfiatalodásával kecsegtetnek – legalábbis a böjtös terápiák szószólói rendre ezt ígérik.

Egyszer kopp

Az időszakos böjtök vélelmezett hatása az autofágián alapul: e manapság gyakorta használt kifejezés a görög autosz (ön/saját) és phago (eszik/fal) szavakból ered, s önemésztést jelent. Utal a sejtek önlebontó folyama­tára, amelynek során eltávolítják és újrahasznosítják a sérült sejtalkotókat: ilyenkor a szervezetünk is alkatrészeket cserél, hogy utána hatékonyabban működhessen. Az autofágia hátterében álló sejtszintű folyamatokat, sejt­struktúrákat már az 1950-es években felfedezték, de a tudományos áttörést az autofágiával kapcsolatos gének felfedezésével Ószumi Josinori japán sejtbiológus érte el a kilencvenes években. 2016-ban orvosi-élettani Nobel-díjat is kapott érte.

Az autofágia folyamatát a glükagon nevű peptidhormon stimulálja, ez a csökkent tápanyagbevitel, illetve az éhezés során szabadul fel (miközben felszabadítja a máj glikogénraktárában tárolt glükózt). Az éhezés emellett serkenti a növekedési hormon termelődését is, a két hormon együttesen pedig elhozza a sejtek legalábbis részleges megújulását.

Az autofágia vélelmezett sejtmegújító hatására alapozva az elmúlt évtizedekben több diétás koncepció is született, amelyek közül az időszakos böjt vált a legnépszerűbbé. A módszer lényege a meghatározott ideig tartó koplalás és az étkezés folyamatos váltogatása. Elsősorban nem az a fontos, hogy mit eszik az ember, hanem az, hogy mikor. Több, gyakorta használt változata is létezik: ott van mindenekelőtt a 16/8 módszer, vagyis amikor 24 órán belül 16 órán át koplalunk, és 8 órában lehet enni. A 16 órás böjt az esti pihenést is magában foglalja és általában reggelig tart, étkezni pedig a reggeli kihagyása után a késő délelőtt és a késő délután közötti periódusban engedélyezett. Ez a legnépszerűbb forma, mert a legkönnyebben betartható. Emellett ott a hetente két alkalommal, a leggyakrabban vacsorától vacsoráig tartott 24 órás koplalás. Végül a sűrűn választott lehetőségek között említhető még az 5:2 étrend, amikor két, nem egymásra következő napon csak napi 500–600 kalóriát fogyasztunk, míg a többi napon a megszokottak szerint táplálkozunk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.