A böjtölés szokása ősrégi, többnyire vallási hagyományokhoz kapcsolódik, és máig keressük az értelmét. Maga a hagyomány önmagában is sokféle, egymással nem mindig összeérő gyakorlatot takar: a teljes táplálékmegvonástól a szelektív táplálkozáson át az evés mellőzésének célzatos váltakozásáig. Napjaink divatos, de legalábbis sokak által űzött diétája az időszakos böjtölés (elterjedt angol kifejezéssel: intermittent fasting), amikor az evés és a koplalás időszaka váltakozik minden nap. Ez is az étrendek, kúrák, módszerek ama hosszú sorába tartozik, amelyek nem csak gyors fogyással, de az idő kerekének visszafordításával, a szervezet, sejtjeink, szerveink stb. megfiatalodásával kecsegtetnek – legalábbis a böjtös terápiák szószólói rendre ezt ígérik.
Egyszer kopp
Az időszakos böjtök vélelmezett hatása az autofágián alapul: e manapság gyakorta használt kifejezés a görög autosz (ön/saját) és phago (eszik/fal) szavakból ered, s önemésztést jelent. Utal a sejtek önlebontó folyamatára, amelynek során eltávolítják és újrahasznosítják a sérült sejtalkotókat: ilyenkor a szervezetünk is alkatrészeket cserél, hogy utána hatékonyabban működhessen. Az autofágia hátterében álló sejtszintű folyamatokat, sejtstruktúrákat már az 1950-es években felfedezték, de a tudományos áttörést az autofágiával kapcsolatos gének felfedezésével Ószumi Josinori japán sejtbiológus érte el a kilencvenes években. 2016-ban orvosi-élettani Nobel-díjat is kapott érte.
Az autofágia folyamatát a glükagon nevű peptidhormon stimulálja, ez a csökkent tápanyagbevitel, illetve az éhezés során szabadul fel (miközben felszabadítja a máj glikogénraktárában tárolt glükózt). Az éhezés emellett serkenti a növekedési hormon termelődését is, a két hormon együttesen pedig elhozza a sejtek legalábbis részleges megújulását.
Az autofágia vélelmezett sejtmegújító hatására alapozva az elmúlt évtizedekben több diétás koncepció is született, amelyek közül az időszakos böjt vált a legnépszerűbbé. A módszer lényege a meghatározott ideig tartó koplalás és az étkezés folyamatos váltogatása. Elsősorban nem az a fontos, hogy mit eszik az ember, hanem az, hogy mikor. Több, gyakorta használt változata is létezik: ott van mindenekelőtt a 16/8 módszer, vagyis amikor 24 órán belül 16 órán át koplalunk, és 8 órában lehet enni. A 16 órás böjt az esti pihenést is magában foglalja és általában reggelig tart, étkezni pedig a reggeli kihagyása után a késő délelőtt és a késő délután közötti periódusban engedélyezett. Ez a legnépszerűbb forma, mert a legkönnyebben betartható. Emellett ott a hetente két alkalommal, a leggyakrabban vacsorától vacsoráig tartott 24 órás koplalás. Végül a sűrűn választott lehetőségek között említhető még az 5:2 étrend, amikor két, nem egymásra következő napon csak napi 500–600 kalóriát fogyasztunk, míg a többi napon a megszokottak szerint táplálkozunk.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
