Böjt és egészség

Keserű magába’

Élet + Mód

Bár a húsvét előtti nagyböjtöt magunk mögött tudhatjuk, az időszakos böjtölési szokások egyre elterjedtebbek. De mit mond a szelektív koplalás hatásairól a tudomány?

 

A böjtölés szokása ősrégi, többnyire vallási hagyományokhoz kapcsolódik, és máig keressük az értelmét. Maga a hagyomány önmagában is sokféle, egymással nem mindig összeérő gyakorlatot takar: a teljes táplálékmegvonástól a szelektív táplálkozáson át az evés mellőzésének célzatos váltakozásáig. Napjaink divatos, de legalábbis sokak által űzött diétája az időszakos böjtölés (elterjedt angol kifejezéssel: intermittent fasting), amikor az evés és a koplalás időszaka váltakozik minden nap. Ez is az étrendek, kúrák, módszerek ama hosszú sorába tartozik, amelyek nem csak gyors fogyással, de az idő kerekének visszafordításával, a szervezet, sejtjeink, szerveink stb. megfiatalodásával kecsegtetnek – legalábbis a böjtös terápiák szószólói rendre ezt ígérik.

Egyszer kopp

Az időszakos böjtök vélelmezett hatása az autofágián alapul: e manapság gyakorta használt kifejezés a görög autosz (ön/saját) és phago (eszik/fal) szavakból ered, s önemésztést jelent. Utal a sejtek önlebontó folyama­tára, amelynek során eltávolítják és újrahasznosítják a sérült sejtalkotókat: ilyenkor a szervezetünk is alkatrészeket cserél, hogy utána hatékonyabban működhessen. Az autofágia hátterében álló sejtszintű folyamatokat, sejt­struktúrákat már az 1950-es években felfedezték, de a tudományos áttörést az autofágiával kapcsolatos gének felfedezésével Ószumi Josinori japán sejtbiológus érte el a kilencvenes években. 2016-ban orvosi-élettani Nobel-díjat is kapott érte.

Az autofágia folyamatát a glükagon nevű peptidhormon stimulálja, ez a csökkent tápanyagbevitel, illetve az éhezés során szabadul fel (miközben felszabadítja a máj glikogénraktárában tárolt glükózt). Az éhezés emellett serkenti a növekedési hormon termelődését is, a két hormon együttesen pedig elhozza a sejtek legalábbis részleges megújulását.

Az autofágia vélelmezett sejtmegújító hatására alapozva az elmúlt évtizedekben több diétás koncepció is született, amelyek közül az időszakos böjt vált a legnépszerűbbé. A módszer lényege a meghatározott ideig tartó koplalás és az étkezés folyamatos váltogatása. Elsősorban nem az a fontos, hogy mit eszik az ember, hanem az, hogy mikor. Több, gyakorta használt változata is létezik: ott van mindenekelőtt a 16/8 módszer, vagyis amikor 24 órán belül 16 órán át koplalunk, és 8 órában lehet enni. A 16 órás böjt az esti pihenést is magában foglalja és általában reggelig tart, étkezni pedig a reggeli kihagyása után a késő délelőtt és a késő délután közötti periódusban engedélyezett. Ez a legnépszerűbb forma, mert a legkönnyebben betartható. Emellett ott a hetente két alkalommal, a leggyakrabban vacsorától vacsoráig tartott 24 órás koplalás. Végül a sűrűn választott lehetőségek között említhető még az 5:2 étrend, amikor két, nem egymásra következő napon csak napi 500–600 kalóriát fogyasztunk, míg a többi napon a megszokottak szerint táplálkozunk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit.