Az Egyensúly Intézet 2024. májusi szubjektív szegénységkutatása szerint jelenleg a magyarok negyede-harmada, tehát nagyjából 2,5-3 millió ember tekinthető szegénynek – írja a felmérést szemléző Magyar Hang.
Mindemellett a válaszadók 45-50 százalékáról mondható el, hogy kijön a jövedelméből, és képes kiegyensúlyozott életvitelt fenntartani, míg fennmaradó 15–20 százaléknak nem igazán okoznak gondot a hétköznapi kiadások, képesek félretenni kisebb-nagyobb összegeket, és gond nélkül fedezni tudnak egy jelentősebb váratlan kiadást. A felmérésből az is kiderül, hogy
a válaszadók 45 százaléka – családi vagy házastársi támogatás nélkül – nem tudja biztosítani a szűkös megélhetéshez szükséges anyagi feltételeket.
A válaszadók közel harmada (31 százalék) nettó 250 ezer feletti, de nettó 400 ezer forint alatti összeget visz haza, mindent összevetve pedig a válaszadók több mint háromnegyede (76 százalék) az átlagos jövedelmi szint alatti csoportba tartozik. A kutatás alapján a magyar háztartások közel kétharmada (64 százalék) csak kisebb-nagyobb erőfeszítések árán képes finanszírozni a mindennapi kiadásait. A háztartások kiadásaira jelentős hatással volt az infláció, ugyanis a válaszadók 46 százaléka vásárláskor rendszeresen az alacsony árakat és az akciókat kereste, további 32 százalékuk pedig, ha nem is mindig, de néha ehhez folyamodott.
A megkérdezettek 39 százalékának problémát jelentene egy 100 ezer forintos, hirtelen keletkező kiadás fedezése, de még meg tudná oldani saját erőből, 32 százalék viszont arról számolt be, hogy nem tudna megbirkózni egy ekkora anyagi kihívással. A felmérés arra is rákérdezett, hogy az emberek hogyan próbálják megoldani a szorult anyagi helyzeteket. Az eredmények alapján a két legjellemzőbb megküzdési stratégia a közlekedés visszafogása (40 százalék), valamint a családtagoktól vagy barátoktól való segítség kérése (35 százalék) volt. A kutatás ugyanakkor kiemelte, hogy
az infláció miatt a magyar szülők 34 százaléka nem evett mindig eleget annak érdekében, hogy etetni tudja a gyermekeit.
A felmérés eredményei szerint négyből három magyar azzal számol, hogy a háztartása bevétele nem fog változni, ugyanakkor válaszadók 13 százaléka csökkenést jósol a következő három hónapra. Mindezek mellett a magyarok 6 százaléka szerint nagyon magas, 33 százalék szerint pedig inkább magas annak az esélye, hogy középtávon meginoghat az anyagi biztonsága.
(Az Egyensúly Intézet szegénységkutatása személyes megkérdezéssel, 1000 fős reprezentatív mintán készült, a megkérdezettek együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik, a hibahatár plusz-mínusz 3,2 százalék. Az adatfelvételt a Závecz Research végezte 2024. május 2–9. között.)
