Dúró Dóra a Nemzeti Múzeumot is ledarálná

  • narancs.hu
  • 2023. október 13.

Fekete Lyuk

A Mi hazánk törvénymódosítást kezdeményez a sajtófotó-kiállításon folyó „LMBTQ-propaganda” miatt.

Törvénymódosítást kezdeményez és a kultúráért felelős miniszterhez fordul a Mi Hazánk Mozgalom, mert a szélsőjobboldali párt álláspontja szerint LMBTQ-propaganda folyik a Magyar Nemzeti Múzeumban – közölte Dúró Dóra pénteki sajtótájékoztatóján az MTI beszámolója szerint.

Dúró Dóra az kifogásolta, hogy „a nemzetközi sajtófotó-kiállítás keretében a tavalyi év legfontosabb történéseként állítják be” az LMBTQ+-kisebbség elleni erőszakot, illetve az egyik bemutatott sorozat egy meleg idősotthonban megvalósult tehetségkutató és szépségversenyről szól, ahol „a születési nem megváltoztatásának ízléstelen propagandája is megjelent”. A párt elnökhelyettese elmondta, indítványozzák, hogy a jövőben az állam által fenntartott vagy támogatott kulturális intézményekre is vonatkozzanak a „gyermekvédelmi törvénynek” nevezett homofób törvény azon passzusai, amelyek a 18 éves kornál fiatalabbakat hivatottak megvédeni az ilyen tartalmaktól.

Dúró Dóra szerint „ismét nyilvánvalóvá vált a kormány farizeus, álszent politikája, hiszen nemcsak arról van szó, hogy nem tiltotta meg a kulturális intézményeknek az LMBTQ-propagandát, hanem arról is, hogy a nemzeti múzeum élére olyan embert, nevezetesen L. Simon László korábbi államtitkárt neveztek ki, akinek a vezetésével ez zavartalanul folyhat a valamikor értékesebb napokat megélt intézményben.”

Mint ismert, Dúró Dóra néhány éve nyilvánosan darált le egy kisebbségek elfogadásáról szóló mesekönyvet, mert szerinte az „a homoszexualizmus propagandája”. Bár a Nemzeti Múzeum vagy a sajtófotó-kiállítás anyagának ledarálásához lényegesen nagyobb iratmegsemmisítőre lenne szüksége, a törvénymódosításról szóló javasalttal valószínűleg nem kell majd sokat vesződnie, mivel a kormány már belengette a homofób törvény és a könyvek fóliázásáról szóló kereskedelmi rendelet szigorítását.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Halk, mély morgás

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

 

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.

Feltétlenül, de nem mindenképpen

A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.

Szerelem és politika

„Ötvenegy éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Tánczos Gábor, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a Győrffy kollégium volt tagja, ismert publicista. A pedagógián kívül behatóan foglalkozott a NÉKOSZ történetével és a romániai magyar kultúrával.”

 

Előrehozott 2026

Olyan intenzitással történnek az események a magyar belpolitikában az utóbbi hónapokban, hogy immár komolyan felvethető: Orbán rendszerét akár a 2026-os általános választások előtt is le lehet váltani. Ideje hát gondolkodni ilyen forgatókönyveken is.