Dúró Dóra a Nemzeti Múzeumot is ledarálná

  • narancs.hu
  • 2023. október 13.

Fekete Lyuk

A Mi hazánk törvénymódosítást kezdeményez a sajtófotó-kiállításon folyó „LMBTQ-propaganda” miatt.

Törvénymódosítást kezdeményez és a kultúráért felelős miniszterhez fordul a Mi Hazánk Mozgalom, mert a szélsőjobboldali párt álláspontja szerint LMBTQ-propaganda folyik a Magyar Nemzeti Múzeumban – közölte Dúró Dóra pénteki sajtótájékoztatóján az MTI beszámolója szerint.

Dúró Dóra az kifogásolta, hogy „a nemzetközi sajtófotó-kiállítás keretében a tavalyi év legfontosabb történéseként állítják be” az LMBTQ+-kisebbség elleni erőszakot, illetve az egyik bemutatott sorozat egy meleg idősotthonban megvalósult tehetségkutató és szépségversenyről szól, ahol „a születési nem megváltoztatásának ízléstelen propagandája is megjelent”. A párt elnökhelyettese elmondta, indítványozzák, hogy a jövőben az állam által fenntartott vagy támogatott kulturális intézményekre is vonatkozzanak a „gyermekvédelmi törvénynek” nevezett homofób törvény azon passzusai, amelyek a 18 éves kornál fiatalabbakat hivatottak megvédeni az ilyen tartalmaktól.

Dúró Dóra szerint „ismét nyilvánvalóvá vált a kormány farizeus, álszent politikája, hiszen nemcsak arról van szó, hogy nem tiltotta meg a kulturális intézményeknek az LMBTQ-propagandát, hanem arról is, hogy a nemzeti múzeum élére olyan embert, nevezetesen L. Simon László korábbi államtitkárt neveztek ki, akinek a vezetésével ez zavartalanul folyhat a valamikor értékesebb napokat megélt intézményben.”

Mint ismert, Dúró Dóra néhány éve nyilvánosan darált le egy kisebbségek elfogadásáról szóló mesekönyvet, mert szerinte az „a homoszexualizmus propagandája”. Bár a Nemzeti Múzeum vagy a sajtófotó-kiállítás anyagának ledarálásához lényegesen nagyobb iratmegsemmisítőre lenne szüksége, a törvénymódosításról szóló javasalttal valószínűleg nem kell majd sokat vesződnie, mivel a kormány már belengette a homofób törvény és a könyvek fóliázásáról szóló kereskedelmi rendelet szigorítását.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.