Dúró Dóra naturista jelenetet is látott a Hunyadiban

  • narancs.hu
  • 2025. március 14.

Fekete Lyuk

A Mi Hazánk képviselője szerint a történelmi sorozat nem úgy ábrázolja a hősöket, a nőket, a szülést és a magyar nemeseket, ahogyan kellene.

„Mítoszteremtés helyett olcsó illúziórombolás, leszbikus szexszel fűszerezve” – így minősíti Facebook-oldalán a Hunyadi című filmsorozatot Dúró Dóra, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője, márpedig az ő véleménye számít, akár mesekönyvről, akár sajtófotó-kiállításról van szó.

A politikus azzal ült le a tévé elé megnézni a sorozatot, hogy egy hőst fog látni, akire magyarként büszke lehet, aki minden fiatal számára példakép lehet.

„Ehhez képest üres, erőltetett párbeszédek, illúzióromboló jelenetek jellemzik a sorozatot, ráadásul szinte mindenbe belerúgnak, ami örök érvényű érték számunkra. Hős helyett ösztönlényt kaptam, aki nem egy világos értékrend alapján irányítja tudatosan az életét, hanem sodródik. Akit könnyű kihasználni és megvezetni.

Nem egy csupa jó tulajdonságokkal felruházott, pozitív karakter, ahogy például az amerikaiak ábrázolják a saját hőseiket,

hanem egy kvázi mellékszereplő. Kigyúrt felsőtestét öncélúan mutogatják, míg stratégiai érzékét szinte egyáltalán nem jelenítik meg. Számos női karakter, pl. Szilágyi Erzsébet alkalmas lenne arra, hogy úgy ábrázolják őket, hogy méltóságukból eredő nőiségük miatt válnak vonzóvá, akik kivívják maguknak mindenki tiszteletét azzal, amivel egy nő ki tudja: okosak, szeretetteljesek, védelmezők, megértők, ugyanakkor erősek is. Ehhez képest a sorozat azt üzeni: a nő elsősorban szexuális játékszer, és színészként is csak akkor lehet érdekes, ha legalább félmeztelenre vetkőzik.

Nőként kérem ki mindezt magamnak, és rendkívül rossz üzenetnek tartom a bizonytalan, önbizalomhiánnyal küzdő fiatal lányok felé.

A nőiség nem a testünk közönséges, üres megjelenítése. A leszbikus jelenet pedig olyan szinten öncélú és botrányos, hogy szavakat sem találok” – érvel a képviselő.

A szülés ábrázolásáról is megvan a véleménye: „ilyen elrettentő, hamis módon történő bemutatása súlyos vétek az anyaság ellen.

A túlzottan naturista és visszataszító ábrázolás

pedig (csupa vér minden, a szülésbe belehaló nő holttestét pedig minden részvét nélkül otthagyják a kövön fekve) nem történelmi filmbe való, ráadásul pozitív kép egyáltalán nem jelenik meg életünk egyik kétségkívül legnehezebb, ám legfelemelőbb és legfontosabb mozzanatáról” – írja Dúró Dóra.

A sorozat a politikus értékítélete szerint a hősök karakterét nem bemutatja, hanem lerombolja. Fájlalja, hogy „a magyar nemesek is negatív karakterek, hol gyávák, hol gátlástalanok, hol ostobák, akik szintén nem tisztelnek semmilyen valós értéket”. Emlékeztet, hogy a Mi Hazánk mindig is szorgalmazta a magyar történelmet bemutató filmek készítését, mert az erősíti a hazaszeretet érzését, de nem ilyen filmekre gondoltak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.