Dúró Dóra naturista jelenetet is látott a Hunyadiban

  • narancs.hu
  • 2025. március 14.

Fekete Lyuk

A Mi Hazánk képviselője szerint a történelmi sorozat nem úgy ábrázolja a hősöket, a nőket, a szülést és a magyar nemeseket, ahogyan kellene.

„Mítoszteremtés helyett olcsó illúziórombolás, leszbikus szexszel fűszerezve” – így minősíti Facebook-oldalán a Hunyadi című filmsorozatot Dúró Dóra, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője, márpedig az ő véleménye számít, akár mesekönyvről, akár sajtófotó-kiállításról van szó.

A politikus azzal ült le a tévé elé megnézni a sorozatot, hogy egy hőst fog látni, akire magyarként büszke lehet, aki minden fiatal számára példakép lehet.

„Ehhez képest üres, erőltetett párbeszédek, illúzióromboló jelenetek jellemzik a sorozatot, ráadásul szinte mindenbe belerúgnak, ami örök érvényű érték számunkra. Hős helyett ösztönlényt kaptam, aki nem egy világos értékrend alapján irányítja tudatosan az életét, hanem sodródik. Akit könnyű kihasználni és megvezetni.

Nem egy csupa jó tulajdonságokkal felruházott, pozitív karakter, ahogy például az amerikaiak ábrázolják a saját hőseiket,

hanem egy kvázi mellékszereplő. Kigyúrt felsőtestét öncélúan mutogatják, míg stratégiai érzékét szinte egyáltalán nem jelenítik meg. Számos női karakter, pl. Szilágyi Erzsébet alkalmas lenne arra, hogy úgy ábrázolják őket, hogy méltóságukból eredő nőiségük miatt válnak vonzóvá, akik kivívják maguknak mindenki tiszteletét azzal, amivel egy nő ki tudja: okosak, szeretetteljesek, védelmezők, megértők, ugyanakkor erősek is. Ehhez képest a sorozat azt üzeni: a nő elsősorban szexuális játékszer, és színészként is csak akkor lehet érdekes, ha legalább félmeztelenre vetkőzik.

Nőként kérem ki mindezt magamnak, és rendkívül rossz üzenetnek tartom a bizonytalan, önbizalomhiánnyal küzdő fiatal lányok felé.

A nőiség nem a testünk közönséges, üres megjelenítése. A leszbikus jelenet pedig olyan szinten öncélú és botrányos, hogy szavakat sem találok” – érvel a képviselő.

A szülés ábrázolásáról is megvan a véleménye: „ilyen elrettentő, hamis módon történő bemutatása súlyos vétek az anyaság ellen.

A túlzottan naturista és visszataszító ábrázolás

pedig (csupa vér minden, a szülésbe belehaló nő holttestét pedig minden részvét nélkül otthagyják a kövön fekve) nem történelmi filmbe való, ráadásul pozitív kép egyáltalán nem jelenik meg életünk egyik kétségkívül legnehezebb, ám legfelemelőbb és legfontosabb mozzanatáról” – írja Dúró Dóra.

A sorozat a politikus értékítélete szerint a hősök karakterét nem bemutatja, hanem lerombolja. Fájlalja, hogy „a magyar nemesek is negatív karakterek, hol gyávák, hol gátlástalanok, hol ostobák, akik szintén nem tisztelnek semmilyen valós értéket”. Emlékeztet, hogy a Mi Hazánk mindig is szorgalmazta a magyar történelmet bemutató filmek készítését, mert az erősíti a hazaszeretet érzését, de nem ilyen filmekre gondoltak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.