KDNP: Tüntesse el ezt a gyalázatot a közterületről!

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. április 1.

Fekete Lyuk

A kisebbik kormánypártnak nem tetszik a Prizma című ferencvárosi szobor.

Valószínűleg a budapesti IX. kerületi Ferenc téren csütörtökön nap közben felállított Black Lives Matter-szoborról szól a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) esti közleménye: 

„Nem jópofa vicc, hanem a sötét oldal újabb, agresszív támadása a megfeszített Krisztus gender logóval való gyalázása, éppen Nagycsütörtökön. Ezt minden keresztény ember nevében visszautasítjuk!

Felszólítjuk Ferencváros polgármesterét, tüntesse el ezt a gyalázatot a közterületről, és felszólítjuk az agresszorokat, hogy fejezzék be a szellemi és a tettleges keresztényüldözést!

Nem tűrhetjük némán, hogy ránk gyújtják templomainkat, tönkreteszik harangjainkat és szent ünnepeinkre fókuszálva gyalázzák Istent és gyalázzák keresztény közösségünket.

A világnak vissza kell térnie a devianciából a normalitásba. Ehhez pedig az szükséges, hogy kiálljunk hitünk, értékeink és véleményünk mellett minden olyan kérdésben, melyben a »politikailag korrekt« viselkedés jegyében a nyugati politikusok inkább elnémultak.

Az ateisták le akarják rombolni a társadalom hagyományos keresztény erkölcsi felfogását. Céljuk, hogy démonizálják a keresztény világot, és felépítsék a maguk által humánusnak vélt istentelen új világot, mely felhagy mindazzal, amit mi értéknek tekintünk. A tolerancia imitált fegyverével szakítanak a hagyományos keresztény erkölcsiséggel és megkérdőjeleznek minden hatalmi struktúrát. Relativizálnak mindent, emiatt az embereknek már nincs erkölcsi fogódzójuk.

Ez ellen kell fellépnünk most a Nagyhéten is! Ebben a közegben kell emlékeztetnünk az embereket a jó és rossz közötti különbségre. Álljunk hát ki értékeink mellett, adjunk hangot véleményünknek!” – zárul a közlemény, amelyet Vejkey Imre írt alá  a KDNP nevében.

Szalay Péter szobrászművész munkáját, a Prizmát, amely a New York-i Szabadság-szobrot formázza meg szivárványszínben, térdre ereszkedve, ökölbe szorított jobb kézzel, csütörtökön nap közben állították fel. Nem sokkal később a Mi Hazánk nevű párt tagjai furnérlemezekből összerótt paravánnal takarták el alkotást. 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.