„Tantervi kérdésekben nem érzem magam otthon. – kezdte gondolatmenetét az a Pokorni Zoltán 12. kerületi polgármester, aki pár hete azzal lopta be magát az ország szívébe, hogy elcsukló hangon, könnyek közt beszélt nagyapja nyilas múltjáról.
Az Index videójában többek között azt mondta a riporternek: „Ön úgy említette Nyirő nevét, hogy hát ő egy nyilas. Bizonyára sok Nyirő-regényt olvasott, és tudja, hogy ezek jó regények. Egy nyilas is tud jó regényt írni. Ahogyan Heideggerrel kapcsolatban is felvetődtek ezek a vádak, okkal és joggal. A rokonszenvük... De kinek jutna eszébe Heidegger filozófiai nagyságát megkérdőjelezni? Tehát azt gondolom, hogy óvatosabban a jelszavakkal.”
Minthogy egész köteteket lehet írni arról, mennyire befolyásolja filozófiai munkásságát Heidegger náci-szimpátiája (már a téma Wikipédia-oldala is kimerítő), mi azt mondanánk, kissé erőltetett volt Pokorni részéről ezzel a párhuzammal megpróbálni legitimálni Nyirő felvételét az alaptantervbe. Már csak azért is, mert meglehetősen kevés gimnáziumban oktatják a Lét és időt, és hát a filozófia történetében a Lét és idő súlya enyhén szólva is más nagyságrend, mint az irodalomtörténetben mondjuk az Uz Bence.
Erre valószínűleg maga is rájöhetett, amikor azzal folytatta, hogy Nyirő már csak azért is jó tananyag, mert megmutatja a fiataloknak, hogyan ne viselkedjenek. „Egy jó regény és a politikai szerepvállalás nyilvánvaló kettőssége, ütközése, ez egy nagyon szép értékütközés. Pont arra való, hogy elgondolkozzon rajta egy kamasz, akinek az élete arról szól, hogy a felnőttek világa olyan-e, amilyennek állítják. Nem vagyok benne biztos, hogy erre a Nyirő a legjobb, de hogy alkalmas rá, abban biztos vagyok.”
A beszélgetés apropója, hogy közös kiállítással emlékezik Budapest 1944-es ostromára az I., a II. és a XII. kerület önkormányzata – erről bővebben itt olvashatnak.
