Takaró Mihály lesz az esszépályázat zsűrielnöke a magyar zászló és címer ünnepén

  • narancs.hu
  • 2021. február 18.

Fekete Lyuk

Mert nincs nála alkalmasabb ember erre a feladatra.

Ünnepi rajz- és esszépályázatot hirdet a Nemzetstratégiai Kutatóintézet óvodás, iskolás és egyetemista fiatalok számára. A Országgyűlés még 2014-ben határozott arról, hogy március 16-a a magyar zászló és címer napja legyen. Azért esett erre a napra a választás, mert március 16-án fogadták el az 1848-as XXI. törvénycikket, amely nyilvános ünnepek alkalmával az összes közintézmény és magyar hajó esetében kötelezővé tette a nemzeti lobogó és az ország címerének használatát.

„A zászló és a címer egy közösség, egy nemzet összetartozásának jelképei. Számunkra, magyar emberek számára különös jelentőséggel bírnak. Ennek legfőbb oka, hogy bár Magyarország határai nem esnek egybe a magyar nemzet határaival, a nemzet nyelvi, kulturális és történelmi hagyományainál fogva mégis egységes. Ennek az összetartozásnak – a Himnusz mellett – a legfontosabb jelképei a magyar zászló és a nemzeti címer” – áll a Nemzetstratégiai Kutatóintézet pályázati kiírásában.

A zászlón és a címeren kívül elég sok más témában is be lehet nyújtani pályaműveket, így Hunyadi János, Báthory István, Márton Áron püspök, Hajós Alfréd olimpiai bajnok vagy Gróf Esterházy János mártír politikus emlékére is rajzolhatnak vagy írhatnak esszét a vállalkozókedvű fiatalok.

A két kategóriában – rajz és esszé – meghirdetett 15 és 150 ezer forint közötti jutalmakkal járó versengés önmagában nem volna különösebben érdekes, ha az esszépályázat zsűrielnöke nem épp a kormány kedvenc antiszemita irodalomtörténésze, Takaró Mihály lenne.

Igaz, nem először ül a zsűrielnöki székben Takaró, visszatérő döntnök ő már a a magyar zászló és címer napi versenyeken. Mellette azért a pályázat védnökei között is figyelemreméltó személyek szerepelnek Semjén Zsolttól (ő a fővédnök) Wittner Márián és Német Szilárdon át Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárig és Szász Jenőig, aki egyben az NSKI-nek is az elnöke.

Szászról és az ő kutatóintézetéről tavaly az Azonnali írta meg, hogy mikre költöttek az adófizetői forintokból – többek között 15 millióért takaríttatták az irodaházukat, rendeltek szakmai konzultációkhoz luxuscateringet, és legyártottak pár senki által sem látott „élményfilmet”.

A mostani pályázat ezekhez képest potom pénzből valósul meg, a pályaművek díjazására alig több mint egymilliót szán az NSKI. Arról ugyan nincs információ, hogy a zsűritagok milyen honoráriumot kapnak, az mindenesetre nagyszerű hír, hogy egy állami ünnepen a fiatalok műveit a botrányos megnyilatkozásairól híres irodalomtörténész hivatott kiértékelni.

Nyilván keresve sem találni erre alkalmasabb figurát a Nyugatot zsidó szennylapnak tartó Takarónál, aki azt is számtalanszor kifejtette már, hogy a Nobel-díjas Kertész Imrét nem tartja magyarnak, illetve megkérdőjelezte Spiró György emberi mivoltát, és azt is megjegyezte korábban, hogy Petri György valószínűleg a pokolra került. De az új „hazafiasított” Nemzeti alaptanterv kidolgozásában is maradandót alkotott Takaró, meglehetősen nagy tiltakozáshullámot indítva el a pedagógusok és a tudományos szakemberek között. 

Öröm látni, hogy mindez cseppet sem rengette meg a kormányzat bizalmát iránta, sőt.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.