Ünnepi rajz- és esszépályázatot hirdet a Nemzetstratégiai Kutatóintézet óvodás, iskolás és egyetemista fiatalok számára. A Országgyűlés még 2014-ben határozott arról, hogy március 16-a a magyar zászló és címer napja legyen. Azért esett erre a napra a választás, mert március 16-án fogadták el az 1848-as XXI. törvénycikket, amely nyilvános ünnepek alkalmával az összes közintézmény és magyar hajó esetében kötelezővé tette a nemzeti lobogó és az ország címerének használatát.
„A zászló és a címer egy közösség, egy nemzet összetartozásának jelképei. Számunkra, magyar emberek számára különös jelentőséggel bírnak. Ennek legfőbb oka, hogy bár Magyarország határai nem esnek egybe a magyar nemzet határaival, a nemzet nyelvi, kulturális és történelmi hagyományainál fogva mégis egységes. Ennek az összetartozásnak – a Himnusz mellett – a legfontosabb jelképei a magyar zászló és a nemzeti címer” – áll a Nemzetstratégiai Kutatóintézet pályázati kiírásában.
A zászlón és a címeren kívül elég sok más témában is be lehet nyújtani pályaműveket, így Hunyadi János, Báthory István, Márton Áron püspök, Hajós Alfréd olimpiai bajnok vagy Gróf Esterházy János mártír politikus emlékére is rajzolhatnak vagy írhatnak esszét a vállalkozókedvű fiatalok.
A két kategóriában – rajz és esszé – meghirdetett 15 és 150 ezer forint közötti jutalmakkal járó versengés önmagában nem volna különösebben érdekes, ha az esszépályázat zsűrielnöke nem épp a kormány kedvenc antiszemita irodalomtörténésze, Takaró Mihály lenne.
Igaz, nem először ül a zsűrielnöki székben Takaró, visszatérő döntnök ő már a a magyar zászló és címer napi versenyeken. Mellette azért a pályázat védnökei között is figyelemreméltó személyek szerepelnek Semjén Zsolttól (ő a fővédnök) Wittner Márián és Német Szilárdon át Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárig és Szász Jenőig, aki egyben az NSKI-nek is az elnöke.
Szászról és az ő kutatóintézetéről tavaly az Azonnali írta meg, hogy mikre költöttek az adófizetői forintokból – többek között 15 millióért takaríttatták az irodaházukat, rendeltek szakmai konzultációkhoz luxuscateringet, és legyártottak pár senki által sem látott „élményfilmet”.
A mostani pályázat ezekhez képest potom pénzből valósul meg, a pályaművek díjazására alig több mint egymilliót szán az NSKI. Arról ugyan nincs információ, hogy a zsűritagok milyen honoráriumot kapnak, az mindenesetre nagyszerű hír, hogy egy állami ünnepen a fiatalok műveit a botrányos megnyilatkozásairól híres irodalomtörténész hivatott kiértékelni.
Nyilván keresve sem találni erre alkalmasabb figurát a Nyugatot zsidó szennylapnak tartó Takarónál, aki azt is számtalanszor kifejtette már, hogy a Nobel-díjas Kertész Imrét nem tartja magyarnak, illetve megkérdőjelezte Spiró György emberi mivoltát, és azt is megjegyezte korábban, hogy Petri György valószínűleg a pokolra került. De az új „hazafiasított” Nemzeti alaptanterv kidolgozásában is maradandót alkotott Takaró, meglehetősen nagy tiltakozáshullámot indítva el a pedagógusok és a tudományos szakemberek között.
Öröm látni, hogy mindez cseppet sem rengette meg a kormányzat bizalmát iránta, sőt.
