Dokumentumfilm

133 nap – A Tanácsköztársaság története

Film

„Történetünk örök mélypontja” (Hóman–Szekfű) és a „magyar történelem legfényesebb eseménye” (Rákosi): nem vitás, a Tanácsköztársaság megítélése a kezdetektől mindmáig szélsőségesen alakult, és ezen érdemben a rendszerváltás óta eltelt amnéziás évtizedek sem változtattak. Borsody István 50 perces, szinte tan­órai segédanyagnak beillő dokumentumfilmje is ennek a helyzetnek a leírásával indul – és végül ide is érkezik vissza. Ami érthető is, hiszen e mostoha helyzetet reálisan a legsikerültebb filmes összeállítás sem lenne képes meghaladni. Kőszegi Ákos tökéletes narrátori orgánumán mindenesetre elhangzik megannyi hasznos és/vagy ismert tény és adat a tiszavirág-életű rezsimről és utóéletéről, különös tekintettel a propagandára és a terrorra. A dunapataji vérengzés helyszíni megidézése és az ott történtek jelenkori emlékezete persze a legkevésbé sem indokolatlanul került be a filmbe. Ám e tragikus eseménysor és általánosságban az 1918 és 1920 közötti polgárháborús erőszakhullám megértését nagyban szolgálhatta volna annak hangsúlyos jelzése, hogy az I. világháború mészárszéke drasztikusan leértékelte az emberi életeket, és egyszersmind igen magasra emelte a nyílt erőszakkal kapcsolatos ingerküszöböt. A dokumentumfilm nagyobbik felét kitevő utótörténet elbeszélése szintén jelzett némi aránytalanságot és fésületlenséget, például azzal, hogy a Tanácsköztársaság „mellett” felhozható „érveket” a Népi Front nevű szélsőbalos mikroszervezet lúzerei mondják el. Vagy hogy maradt a szövegben néhány ilyesféle, túl sommás megállapítás: „a Kádár-korszak történészei minden eszközt megragadtak…” De azért Borsodyék munkája így is jócskán hasznosnak ítélhető, és csak örülhetünk majd, ha a film eljut a vágyott ifjúsági célközönséghez. Majdnem száz évvel a kommün után, bár legalább ennyit tudna minden magyar fiatal arról a 133 ilyen-olyan napról!

Becsengetünk Produkció

alá

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.