Film

A bosszú jogán

  • 2012. május 12.

Film

Egy thrillert két dolog tesz eladhatóvá. Vagy a jó sztori, amelyben minden autós üldözés, minden torkolattűz a fordulatos történet kibontakozását szolgálja; van felderítendő rejtély, vannak feltáruló összefüggések - egyszóval a film modellezni képes egy világot, ahol az emberi törekvések, indulatok, érdekek valóságosak. Vagy pedig van egy(-két) magával ragadó színész, aki, még ha nem művel is emberfeletti dolgokat, csak néz, csak hallgat, de mindent elhiszünk neki - főleg azt, hogy az ő törekvései, indulatai, érdekei is valóságosak.

Most sztori ugyan van, de a színész hiányzik. Roger Donaldson egyszeri fogyasztásra alkalmas mozijában a tehetetlen rendőrség és a kijátszható jogrendszer ellenében egy titokzatos szervezet veszi kezébe az ítélkezést New Orleansben. Egykori áldozatok hozzátartozóinak kínál gyors bosszút a rendőrség által futni hagyott vagy nevetséges bírói ítélet után markukba röhögő tetteseken - egy később teljesítendő szívességért cserébe. Egymás bántalmazóit öldösik ekképpen a sértettek, kalákában mintegy - míg a szerveződés egyik alvezére nem gondolja úgy, hogy a róluk adatokat gyűjtő újságírót és más ártatlan embereket is "ki kell iktatni".

Itt lép a képbe az egyszerű középiskolai angoltanár, aki a feleségén esett erőszak után elfogadja a szervezet szolgáltatását (a támadó rövid úton esedékes megöletését), ám cserébe neki is ölnie kellene. Csakhogy a pedofilnak hitt célszemély valójában az említett oknyomozó újságíró. A gond az, hogy a gyilkosos piramisjátékba keveredett figurát az erősen leszálló ágban lévő Nicolas Cage a tőle megszokott darabossággal, számítógépes játékok figuráihoz is gyenge arcjátékkal és mozgáskultúrával oldja meg. Hitele nincs, hülye akciófilmekben (legutóbb: Féktelen harag) megtűrt modorosságai erősen csökkentik az értékét ennek az ún. társadalmi mondanivalót egyébként nem nélkülöző produktumnak.

Forgalmazza a Budapest Film

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.