VERZIÓ - Film

A bűn algoritmusa

  • - barotányi -
  • 2017. december 9.

Film

Sokan ismerik Philip K. Dick Különvélemény című novellájának alapötletét, ha máshonnan nem, hát az igen hatásos Spielberg-filmből. Jelentjük, az idea kezd valóra válni, azzal a különbséggel, hogy a világ érintett rendőrségei (britek, amerikaiak, franciák és németek) egyelőre nem terveznek prekogokat alkalmazni.

Ehelyett gondosan összegyűjtenek minden elképzelhető és viszonylag könnyen elérhető adatot rólunk, szépen összeboronálva a rendőrségi nyilvántartásokban és az internetes közösségi oldalakon elérhető tartalmakat. Ha ehhez még gyártanak egy megbízhatónak látszó algoritmust, és a jövőbeli bűn­elkövetés esélyét képesek konkrét valószínűségi adatokkal is kifejezni, akkor már majdnem meg is van a tettes.

Monika Hielscher és Matthias Heeder dinamikus és látványos kép­ernyő-animációkkal illusztrálja, hogyan is követ bennünket a rendszer, hogyan tudnak meg mindent rólunk a telefonunk, a számítógépünk, sőt intelligens otthonunk segítségével. Szót kapnak az új felderítési módszerek iránt lelkesedő rendőrök ugyanúgy, mint az egészségesen szkeptikus és józanul paranoiás szakértők is. No, meg a korántsem oly feldobott gyanúsítottak, akiket a programok kockázatosnak, a jövő potenciális elkövetői­nek tekintenek (vagy áldozatnak, ami itt láthatóan egyre megy). Mire a film tengerparton skiccelgető, nem kicsit technofób rezonőrje eldörmögi a tanulságot, már mi is tudjuk, hogy legjobb, ha be sem kapcsoljuk a gépünket. Ha mégis, akkor csak óvatosan osszuk a bejegyzéseket és lájkokat, s közben vigyázzunk a szánkra és kezünkre.

November 16., 22.00, Toldi; november 18., 19.00, Kino

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”