VERZIÓ - Film

A bűn algoritmusa

  • - barotányi -
  • 2017. december 9.

Film

Sokan ismerik Philip K. Dick Különvélemény című novellájának alapötletét, ha máshonnan nem, hát az igen hatásos Spielberg-filmből. Jelentjük, az idea kezd valóra válni, azzal a különbséggel, hogy a világ érintett rendőrségei (britek, amerikaiak, franciák és németek) egyelőre nem terveznek prekogokat alkalmazni.

Ehelyett gondosan összegyűjtenek minden elképzelhető és viszonylag könnyen elérhető adatot rólunk, szépen összeboronálva a rendőrségi nyilvántartásokban és az internetes közösségi oldalakon elérhető tartalmakat. Ha ehhez még gyártanak egy megbízhatónak látszó algoritmust, és a jövőbeli bűn­elkövetés esélyét képesek konkrét valószínűségi adatokkal is kifejezni, akkor már majdnem meg is van a tettes.

Monika Hielscher és Matthias Heeder dinamikus és látványos kép­ernyő-animációkkal illusztrálja, hogyan is követ bennünket a rendszer, hogyan tudnak meg mindent rólunk a telefonunk, a számítógépünk, sőt intelligens otthonunk segítségével. Szót kapnak az új felderítési módszerek iránt lelkesedő rendőrök ugyanúgy, mint az egészségesen szkeptikus és józanul paranoiás szakértők is. No, meg a korántsem oly feldobott gyanúsítottak, akiket a programok kockázatosnak, a jövő potenciális elkövetői­nek tekintenek (vagy áldozatnak, ami itt láthatóan egyre megy). Mire a film tengerparton skiccelgető, nem kicsit technofób rezonőrje eldörmögi a tanulságot, már mi is tudjuk, hogy legjobb, ha be sem kapcsoljuk a gépünket. Ha mégis, akkor csak óvatosan osszuk a bejegyzéseket és lájkokat, s közben vigyázzunk a szánkra és kezünkre.

November 16., 22.00, Toldi; november 18., 19.00, Kino

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.