Film

Beépített tudat

  • Szabó Ádám
  • 2016. május 28.

Film

90-es évekbeli akciófilmeket és animéket idéz a sztori: egy CIA-ügynök a világ sorsát befolyásoló információ birtokába jut, ám mielőtt ezt megoszthatná másokkal is, megölik. Gary Oldman, aki ezúttal az ügynökség főnökét alakítja – legalább annyira karakán, mint amennyire karikatúraszerű figura – előkapja farzsebéből az öreg, okos tudóst, hogy az ügynök emlékeit ültesse át valaki másnak a fejébe. A szerencsés nyertes egy Jericho nevű fazon lesz, aki véletlenül épp egy pszichopata-szociopata bűnöző.

Egy filmről sok mindent elmond, hogy főszerepét még Nicolas Cage is elutasította, de szerencsére jött Kevin Costner, aki ezúttal egészen markáns a vásznon. Szakállán és fejsebén kívül viszont nem kapott más eszközt az alkotóktól, hogy élettel töltse meg a figurát. Pedig a filmnek ez lenne az egyik tétje: az érzelmek nélküli bűnöző a betáplált emlékektől, szexi feleségtől és aranyos kislánytól egyszer csak elkezd érző emberré válni. A másik fontos szál a világ megmentése lenne egy egzotikusan értelmiségi kinézetű embertől, aki a nukleáris fegyverek irányítása felett szeretné átvenni a hatalmat. Ehhez egy fekete bőrtáskányi pénzen, egy polcnyi George Orwell-könyvön és rengeteg, összehúzott szemöldökű, bősz hekkelésen át vezet az út, de mivel mindez kevésbé izgalmas, néha felrobban valami, esetenként autós üldözés tör ki, Kevin Costner pedig a Terminatort megidézve próbál szocializálódni az emberek között, jó néhány szerencsétlent összeverve.

Mindez nem old meg semmit, a film talán pont akkor a legunalmasabb, mikor akciódús próbál lenni.

Forgalmazza az ADS Service

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.