Film

Beépített tudat

  • Szabó Ádám
  • 2016. május 28.

Film

90-es évekbeli akciófilmeket és animéket idéz a sztori: egy CIA-ügynök a világ sorsát befolyásoló információ birtokába jut, ám mielőtt ezt megoszthatná másokkal is, megölik. Gary Oldman, aki ezúttal az ügynökség főnökét alakítja – legalább annyira karakán, mint amennyire karikatúraszerű figura – előkapja farzsebéből az öreg, okos tudóst, hogy az ügynök emlékeit ültesse át valaki másnak a fejébe. A szerencsés nyertes egy Jericho nevű fazon lesz, aki véletlenül épp egy pszichopata-szociopata bűnöző.

Egy filmről sok mindent elmond, hogy főszerepét még Nicolas Cage is elutasította, de szerencsére jött Kevin Costner, aki ezúttal egészen markáns a vásznon. Szakállán és fejsebén kívül viszont nem kapott más eszközt az alkotóktól, hogy élettel töltse meg a figurát. Pedig a filmnek ez lenne az egyik tétje: az érzelmek nélküli bűnöző a betáplált emlékektől, szexi feleségtől és aranyos kislánytól egyszer csak elkezd érző emberré válni. A másik fontos szál a világ megmentése lenne egy egzotikusan értelmiségi kinézetű embertől, aki a nukleáris fegyverek irányítása felett szeretné átvenni a hatalmat. Ehhez egy fekete bőrtáskányi pénzen, egy polcnyi George Orwell-könyvön és rengeteg, összehúzott szemöldökű, bősz hekkelésen át vezet az út, de mivel mindez kevésbé izgalmas, néha felrobban valami, esetenként autós üldözés tör ki, Kevin Costner pedig a Terminatort megidézve próbál szocializálódni az emberek között, jó néhány szerencsétlent összeverve.

Mindez nem old meg semmit, a film talán pont akkor a legunalmasabb, mikor akciódús próbál lenni.

Forgalmazza az ADS Service

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.