Film

A kaptár - Megtorlás

Film

Mostanában a zombik mintha kezdenének kimenni a divatból. Ez azonban Paul W. S. Andersont nem tántorította el attól, hogy az első két részig megérdemelten kultfilmként emlegetett Kaptár-franchise-t új darabbal bővítse.

A forgatókönyvtől nem várhatunk sokat: Alice (Milla Jovovich) tovább folytatja vég nélkülinek tűnő - és egyre kínosabb - küzdelmét az Umbrella céggel - most éppen egy jég alatti kutatóbázis városszimulátoraiban. Tulajdonképpen ő maga is egy nagy szimulációs játék része - véletlenül sem akarja hát Anderson tagadni vagy feledtetni, hogy honnan is ered az egész sorozat. Mindez érdekes metanarratív játékot engedne meg, ha a rendező megpróbálna javítani valamit a banális párbeszédeken, a széteső történetvezetésen és a kidolgozatlan karaktereken. Egyedül Alice jelleme mutat némi összetettséget, többnyire azonban róla is csak annyit lehet elmondani, hogy még mindig jól mutat kezében a lőfegyver. Anderson ráadásul továbbra is úgy gondolja, hogy a vérengző zombik mellett a másik legjobb nézőfogó elem, ha feleségét ruha helyett furcsa, szalagszerű anyagokban mutogatja laboratóriumi körülmények között. (Úgy tűnik, Az ötödik elem óta ez Jovovich védjegye.) Mindezek mellett azonban az operatőri munka abszolút dicséretet érdemel, izgalmas kameraállások és kidolgozott látványvilág fogad minket - a Resident Evilen felnőtt rajongóknak talán ennyi is elég. A többiek örüljenek, mert nem hiába csinált Anderson a film végéből tízperces trailert - ezután már csak egy utolsó film következik.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.