Film

A kaptár - Megtorlás

Film

Mostanában a zombik mintha kezdenének kimenni a divatból. Ez azonban Paul W. S. Andersont nem tántorította el attól, hogy az első két részig megérdemelten kultfilmként emlegetett Kaptár-franchise-t új darabbal bővítse.

A forgatókönyvtől nem várhatunk sokat: Alice (Milla Jovovich) tovább folytatja vég nélkülinek tűnő - és egyre kínosabb - küzdelmét az Umbrella céggel - most éppen egy jég alatti kutatóbázis városszimulátoraiban. Tulajdonképpen ő maga is egy nagy szimulációs játék része - véletlenül sem akarja hát Anderson tagadni vagy feledtetni, hogy honnan is ered az egész sorozat. Mindez érdekes metanarratív játékot engedne meg, ha a rendező megpróbálna javítani valamit a banális párbeszédeken, a széteső történetvezetésen és a kidolgozatlan karaktereken. Egyedül Alice jelleme mutat némi összetettséget, többnyire azonban róla is csak annyit lehet elmondani, hogy még mindig jól mutat kezében a lőfegyver. Anderson ráadásul továbbra is úgy gondolja, hogy a vérengző zombik mellett a másik legjobb nézőfogó elem, ha feleségét ruha helyett furcsa, szalagszerű anyagokban mutogatja laboratóriumi körülmények között. (Úgy tűnik, Az ötödik elem óta ez Jovovich védjegye.) Mindezek mellett azonban az operatőri munka abszolút dicséretet érdemel, izgalmas kameraállások és kidolgozott látványvilág fogad minket - a Resident Evilen felnőtt rajongóknak talán ennyi is elég. A többiek örüljenek, mert nem hiába csinált Anderson a film végéből tízperces trailert - ezután már csak egy utolsó film következik.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.