Film

A könyvelő

  • - kg -
  • 2016. november 28.

Film

Ben Affleck játszott már világtalan szuperhőst (Daredevil), de autista könyvelőt még nem – a helyzet tarthatatlanságát maga a sokoldalú művész is érezhette, s lám, 2016 meghozta ebben is az áttörést. Jó-jó, de mi köze az aspergeres számviteli szakembernek egy hétpróbás képregényhéroszhoz? Több, mint azt elsőre gondolnánk: Affleck ugyanis csak afféle fedőtevékenységként könyvelget szegényes íróasztala mögött a pórnépnek, ám főállásban a világ nagy bűnszövetkezeteinek a pénzét mossa tisztára: nemcsak a zsebkalkulátorral bánik virtuózan, hanem a lőfegyverekkel is; tart is belőlük jó néhányat (meg egy eredeti Jackson Pollockot plusz egy Renoirt) a rejtekhelyén. Ideje összegezni, mit is ad a világnak Affleck új filmje, A könyvelő: egy autista, matekzseni céllövőt, aki először lő, aztán könyvel. Van még kérdés?

Ja, igen: Hollywoodban a meg nem filmesített forgatókönyveket is beárazza a piac, a legígéretesebbek felkerülnek az ún. Black Listre, a dicsőséget jelentő iparági feketelistára, és ez nagy reklámérték. Az autista szuperhősről szóló könyv évekig tanyázott e listán – a kész produktum láttán félve kérdezhetjük, hogy vajh’ mit tartalmazhat a többi? De mielőtt elsiratnánk Hollywoodot, ha nem keressük a józan ész létezésére utaló jeleket, ha beérjük néhány önmagában hangulatos, de együttvéve nem túl épületes, ámbár kétségtelenül őszies jelenettel, akkor nincs is olyan sok vesztenivalónk. John Lithgow-t pedig akkor is jó nézni, ha szegény feje felett épp egy halálosztó könyvelő és egy szerényebb végzettségű gyilkológép csap össze életre-halálra.

Az InterCom filmje

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.