Verzió

A rendszerváltás muzsikája

Hogyan játszottunk forradalmárt

Film

A történet 1984-ben indul az akkor éppen szovjet tagköztársaságként senyvedő Litvániában, annak is régi fővárosában, Kaunasban, ahol építészhallgatók egy alkalmi zenekart gründolnak - eredetileg nagyjából egy szilveszteri buli idejére.

Az ügy azonban komolyra fordul és Algirdas "Pablo" Kauspedas vezetésével megalakul az Antis (azaz Kacsa, a magyar szóhoz hasonló kettős értelemben), a litvánok válasza a Talking Headsre és a Men At Workre (e két new wave-postpunk zenekar befolyásolta leginkább az Antis hangzását). A feldolgozások mellett, mily ismerős sztori, jönnek a saját számok, ehhez kellően provokatív és ironikus színpadi show társul - minden adott ahhoz, hogy a zenekar elérhesse a kultstátuszt. A szovjet valóságot ironikus-groteszk tónusban felidéző szövegek, műkedvelőkből lett profik, oh, hát ez a litván A. E. Bizottság (vagy inkább KFT?) - üthetne homlokára a párhuzamos magyar valóságon edződött megfigyelő, de sajna az efféle analógiák többé-kevésbé mindig sántítanak. Annyi biztos, hogy a rendszerkritikus zenekar első lemezét még 1987-ben (alighanem a peresztrojka jegyében) kiadja a nálunk is legendás emlékezetű Melogyija kiadó - igaz, addigra már Erdős Péter is a szárnyai alá veszi az Európa Kiadót.

A lényeg, hogy a nyolcvanas évek végén az első számú litván zenekar valóságos népi intézménnyé avanzsál, és hirtelen azon veszik észre magukat, hogy sokezres tömeget mozgató rockzenei rendezvények headlinerei. Ezek a helyi KISZ által is patronált össznépi karneválok mintegy a litván függetlenségi mozgalom bölcsőiként fungálnak, s mindez szépen fokozatosan elvezet a függetlenség visszaszerzéséhez. A rendező Giedre Zickyte páratlan értékű korabeli képi dokumentumokat (például klasszikus, különösen az utóbbi években tomboló, a nyolcvanas éveket idéző retrohullám tükrében is érdekes videoklipeket és koncertfelvételeket) ütköztet a nagy idők tanúinak vallomásaival. Ebben a dramaturgiában persze nincs semmi forradalmi (habár nem nélkülözi sem a melankóliát, sem az iróniát), ám e sajátos montázsokból mégiscsak kikerekedik a litván forradalom néha drámai sztorija, meg egy, a maga korában bízvást állíthatóan revelatív hatású rockzenekar története.

Hát bizony: ha a magyar rendszerváltás is (jóféle) zenére zajlik, tán nem is megy pocsékba az egész.


Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.