A nagy medve fiaii - Wagah; Osadné

  • - ts -
  • 2010. október 28.

Film

Az 1947-es szétválásig India és Pakisztán egy ország voltak. A 3323 km hosszú határ mentén Wagah-nál van az egyetlen átjárási lehetőség (checkpoint). Az átlagpolgár soha vagy csak ritkán lépheti át ezt a határt - tudatja Supriyo Sen és Najaf Bilgrami indiai és pakisztáni rendezők német filmjének végén a felirat, de arról nem kapunk semmiféle tájékoztatást, hogy anno felkereste ezt a nevezetes helyet maga Michael Palin is, miként arról A Himalája Michael Palinnel című műsorában oly híven be is számol. Nyilvánvalóan látogatása még a helyieknek sem jelentett történelmi sorsfordítót.

Az 1947-es szétválásig India és Pakisztán egy ország voltak. A 3323 km hosszú határ mentén Wagah-nál van az egyetlen átjárási lehetőség (checkpoint). Az átlagpolgár soha vagy csak ritkán lépheti át ezt a határt - tudatja Supriyo Sen és Najaf Bilgrami indiai és pakisztáni rendezők német filmjének végén a felirat, de arról nem kapunk semmiféle tájékoztatást, hogy anno felkereste ezt a nevezetes helyet maga Michael Palin is, miként arról A Himalája Michael Palinnel című műsorában oly híven be is számol. Nyilvánvalóan látogatása még a helyieknek sem jelentett történelmi sorsfordítót.

Nem így a szlovák-lengyel-ukrán hármas határon fekvő ugyancsak kicsiny település, Telepóc (Osadné) lakói, akik igenis Vladimír Remek, az első csehszlovák űrhajós reménybeli vizitjétől várják sorsuk jobbra fordulását: konkrétan azt, hogy Telepóc (a maga ötéves átlagban ötven temetésével és két keresztelőjével) felkerüljön végre a térképre - mielőtt meghal itt mindenki -, s ha már, akkor egyenest Európáéra. S ezért tenni is készek; elmennek egészen Brüsszelig, ahol a nagyszerű Remek, a Szovjetunió hőse, Csehország és Morvaország Kommunista Pártjának európai parlamenti képviselője kedélyesen megveregeti a vállukat, s belengeti nekik, hogy ha bokros teendői nem korlátozzák (hogy mi a bánat dolga lehet ennek az idiótának? - rejtély), esetleg leugrik hozzájuk. Nem ugrik, pedig egy nagy medvét is csinálnak neki.

Nem mintha az indiai-pakisztáni határon nem az idiotizmus ülne a rosszkor, rossz helyre születők nyakán: a Wagah-t kettéválasztó határ mentén az egyetlen átjárási lehetőség egy kapu. Egy kapu, ami tulajdonképpen két kapu, egy az indiai oldalnál (indiaizászló-mintás), egy a pakisztáni oldalnál (pakisztánizászló-mintás). E két kaput 1959 óta mindennap (naplemente előtt) ünnepélyesen kinyitják, a zászlókat leengedik, és a két ország hadserege táncos műsort ad a kapunyitással kvázi egységessé váló közönségnek, akik a nézőtéren ülve nagyon élvezik az ingyencirkuszt. Csakhogy a kábé háromnegyed órás ceremónia végeztével a kapukat ünnepélyesen bezárják, és mindenki megy a dolgára. Vissza oda, ahonnan jött, pedig a lakosságnak nyilvánvalóan nem lenne ellenére egy esetleges újraegyesülés, hisz - mondják - testvérként tekintenek a túloldalon lakókra. Ám mindez "odafentről" közel sem számít annyit, mint a mindennapi majomparádé.

A Wagah és az Osadné két kiváló dokumentumfilm: a méltókról és méltatlanokról szól mind a kettő, és oly könnyűvé teszik az azonosulást, mintha az természetes volna.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.