"A társalgás művészete" - Greg Graffin, Bad Religion

  • - greff -
  • 2000. augusztus 10.

Film

Magyar Narancs: Felidéznéd azt az időt, amikor a Bad Religion elindult a pályán? Milyen volt az amerikai punkszíntér a nyolcvanas évek elején, mi jelentette a fő inspirációt?
Magyar Narancs: Felidéznéd azt az időt, amikor a Bad Religion elindult a pályán? Milyen volt az amerikai punkszíntér a nyolcvanas évek elején, mi jelentette a fő inspirációt?

Greg Graffin: Azt hiszem, elfogult vagyok, hiszen akkor még csak tizenöt éves voltam, egy gyerek, és gyermekként az embert minden egyes dolog fel tudja izgatni - márpedig az az idő nagyon izgalmasnak tűnt számomra. A punkzenekarok teljesen ismeretlenek voltak, a színtér kifejezetten zárt és apró volt, a klubok pedig, ahol ezek a zenekarok játszhattak, nagyon aktívak. A fő inspirációt leginkább maga a társadalmi színtér jelentette, ott volt például a rendőrségi brutalitás, amely állandó fenyegetést jelentett minden egyes koncertünkön: a rendőrség folytonosan megjelent, és leállította a bulikat, mindez pedig arra ösztönzött minket, hogy az elnyomás ellen énekeljünk.

MN: A szövegeidben eddig szüntelenül reflektáltál Amerika kisebb-nagyobb problémáira, változásaira, s minthogy új lemezetek a The New America címet viseli, érdekelne, hogy miben látod a megújulást?

GG: Nos, a lemezen ez egy kérdés, miszerint létezik-e egy Új Amerika? Én nem vagyok biztos abban, hogy igen. Amerika minden szemetet át kíván hozni a huszadik századból az új millenniumba, de én nem hiszem, hogy ez megtehető. Ki kell gondolnunk, mi az, amit jobb, ha hátrahagyunk a történelemnek, és mi az, amit magunkkal kell vinnünk. Úgy gondolom, hogy minden az oktatásnál kezdődik, s az emberek sokkal tanulatlanabbak ma, mint bármikor korábban, nem beszélve a szegénységben élő fiatalokról, akikből szintén sokkal több van napjainkban, mint eddig valaha. Úgyhogy igen sok munkát kell még elvégeznünk.

MN: Nekem úgy tűnik, hogy az utóbbi pár évben felbukkant punkzenekarok már nem tekintik alkalmas formának ezt a muzsikát a magvasabb eszmék vagy egyáltalán azt értékelhető gondolatok tolmácsolásához. Te mit gondolsz erről?

GG: Én ezt nem hiszem el. Szerintem a punk az egyetlen terület, ahol komoly eszmékre bukkanhatsz. Csak hát túl sok olyan zenekar van, amely nem törődik ezzel, talán mert híresebbek akarnak lenni, vagy valami ilyesmi. A hírnév számomra viszont nem lényeges, nekem egyedül a mondanivaló minősége számít.

MN: Ez sejthető, hiszen te sok mindenre próbálod ráirányítani a hallgatóid figyelmét a szövegeiddel éppúgy, mint mondjuk a weboldalatokon keresztül. Hogyan tapasztalod, van ennek eredménye?

GG: Bármikor, ha megnézem az e-mailjeimet, százszámra kapom az üzeneteket, és azokban az emberek megköszönik, hogy elgondolkodtattam őket, vagy hogy segítettem őket ebben, netán hogy megmutattam: léteznek a gondolkodásnak másféle módjai is, amelyeket mindazonáltal el kell fogadni. Úgyhogy feltétlenül működik a dolog.

MN: Azzal az (inkább félre)értelmezéssel szemben, amely a látványos, színes külsőségekben látja, szerinted mi az, amitől ma valaki "punk"-nak számít?

GG: Nos, a punk az, ahogyan gondolkozol, úgyhogy akár már azáltal is punk lehetsz, hogy valami olyasmit vetsz fel, ami nem népszerű. Ez a punk. Aztán meg kell kísérelni a dolgot működővé varázsolni, törekedni kell arra, hogy kiváló légy a társalgás művészetében.

MN: Az iménti sajtótájékoztatón meséltél egy érdekes akciótokról: egy pályázatról, ahol is a nyertest ösztöndíjjal támogatjátok tudományos kutatómunkájában. Szerinted az is a punk eszmeiségének a része, hogy egy efféle dolog mögött sorakozzatok fel?

GG: Igen, hogyne, hiszen ez valami olyasmi, amit más zenekar nem csinál.

MN: Végezetül megfogalmaznád a Bad Religion legfőbb üzenetét?

GG: Kételkedj a hatalomban!

- greff -

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.