Hogyan készült A besúgó?

Átrendezett történelem

Film

Sokan imádják, sokakat idegesít, rég nem látott vitákat kelt – megpróbáltunk utánajárni annak, hogyan készült az HBO sorozata, és mitől lett ennyire megosztó.

Rég vetett akkora hullámokat magyar kulturális termék, mint az HBO A besúgó című sorozata. Vannak, akik odáig vannak érte, a fiatal színészekért, a díszletekért, a retró kellékekért, a zenéért, az áthallásos politikai utalásokért, vagy éppen a cselekményért és a megfelelően adagolt feszültségfokozásért és akciójelenetekért – míg másokat kifejezetten idegesítenek a néhol meglehetősen bugyutára és közhelyesre sikeredett nagy igazságok, a karakterek közepes kidolgozottsága, a leegyszerűsített cselekményszál, a komolyabb pszichologizálás hiánya, no és a történelmi hűség látványos negligálása.

Aki ugyanis legalább hallomásból ismeri a rendszerváltás előtti magyar történelmet, vagy csak itt él ebben az országban, abban nagy valószínűséggel már az első epizód láttán felmerült a kérdés: ez tényleg így ment? Mostanra pedig történészek és a kor egykori demokratikus ellenzékének tagjai is hangot adtak annak, hogy nem, a besúgókat nem vonaton szervezték be, a tartótisztek ennél jóval kevésbé igyekeztek dekonspirálódni, az egyetemi ellenzék nem csak 5–6 elszigetelt egyetemistából állt, akik pedig egészen biztosan nem úszták volna meg, ha agyba-főbe vernek egy csapat rendőrt.

A kritikák szerint miközben itt volt a nagy lehetőség a 80-as évek friss lendületű feldolgozásához, a sorozat kihagyott ziccer marad, valamiért sehogyan sem érződik benne a 80-as évek pártállami Magyarországának atmoszférája. (Lapunk három héttel ezelőtt írt róla: Stockholm-szindróma, Magyar Narancs, 2022. május 19.) De hogyan lett ez a sorozat ennyire ambivalens? Milyen hatások formálták és mi is volt az HBO célja mindezzel?

A pilottól az adásig

A sorozatot íróként jegyző Szentgyörgyi Bálint története tényleg úgy hangzik, mint valami amerikai sikertörténet: egyetlen interjújában sem felejtette el megemlíteni, hogy külföldi tanulmányai alatt bukdácsolt, s pusztán a filmes világ iránti rajongásából, kitartásából és az ambícióiból merítve végigjárta a forgatásokon a ranglétrát; a statisztálástól és a műhótakarítástól pedig végül eljutott oda, hogy az ötletéből sorozat lett, amelynek két epizódját ő is rendezte.

Mindez a sorozat legendája szerint egy sufni-tuning pilottal kezdődött, amelynél a mikrofont még egy teleszkópos felmosónyélre szigszalagozták. Ezt Szentgyörgyi 2017-ben beküldte az HBO-nak, amely meglátta benne a fantáziát, sőt az ötlet éppen rezonált is a csatorna igényeivel. „Három-négy évvel ezelőtt a platformok célcsoportja egyre fiatalabbá kezdett válni, ez egy igény volt nálunk is. Nagyon kerestünk egy olyan történetet, ahol fiatalok a főszereplők, és ekkor érkezett meg Bálint a forgatókönyvével” – idézi fel Závorszky Anna, az HBO producere, aki korábban dolgozott egyebek közt az Aranyéleten és a Terápián is. „A 80-as évek mindig is ott volt a köztudatban, a divatban, zenékben pedig már el is kezdett visszajönni, látszott, hogy ez a korszak igenis fogyasztható.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.