Tévésorozat

Stockholm-szindróma

A besúgó

Kritika

Szentgyörgyi Bálint sorozatát nagyjából kétféle diskurzus övezi. Az egyik a sorozat nyilvánvaló történelmi torzításait és pontatlanságait rója fel. Itt elsősorban Hodosán Róza szociológus és Rainer M. János történész kritikái­ra gondolunk, akik az 1980-as évek ellenzéki mozgalmainak tagjaiként jogosan érezhetik, hogy saját és bajtársaik munkálkodását az alkotók nem adták vissza elég hűen. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy A besúgó vállaltan fikció, nem pedig dokumentumfilm.

Egyfelől egy olyan korszakról kíván szólni, amely viszonylag alulkutatott a magyar szocia­lizmussal foglalkozó történeti munkákban is (a magyar filmművészetben/popkultúrában pedig különösen), másfelől burkoltan reflektál a jelen politikai klímájára is (illetve az Orbán-kormány által gondosan építgetett politikai mítoszokra és eredettörténetekre is). Szentgyörgyi ugyan közel sem végzett tökéletes munkát, de A besúgó így is fontos mérföldkő.

Bár a Kádár-féle puha diktatúra besúgótematikáját a magyar film így-úgy már érintette (Drága besúgott barátaim, A vizsga, A játszma), a korszakba a kortárs zsánerfilmek is belekóstoltak (Drakulics elvtárs, Taxidermia, a Csinibaba kicsit régebbről), ám a korai és érett szocia­lizmus mintha vonzóbb lenne, mint az erjedő, végtelennek tetsző utolsó évek. Török Ferenc ugyan ebbe az időszakba helyezte a Moszkva tér (2001) cselekményét, ám a film épp látszólagos apolitikusságával ironizál 1989-en. Szentgyörgyit mintha Török filmje és Gothár Megáll az idője (1982) is megihlette volna (különösen, ami a némi iróniával megidézett miliőt és tárgyi környezetet illeti). Ugyanakkor érezhető, hogy a sorozat írója a rendszerváltás után született: az érát nem saját emlékeiből idézi fel, ahogy a történelmi-politikai kommentárt is a jelenen átszűrve kapjuk. Nyilvánvalóan másképp fogalmaz, mint azok, akik átélték a 80-as éveket, mégis üdítő nézni.

Szentgyörgyi szándékoltan 1985-öt választja kiindulópontként: a rendszer már recseg-ropog, a nyugati hatások és termékek csordogálnak az országba, mozgolódik az ellenzék, ám a Kádár-korszak mégis örök életűnek tetszik. A rendszerváltás még hosszú évekre van. Demeter Gerit (Váradi Gergely), a Veszprémből a pesti gazdaságtudományi egyetemre készülő diákot már a vonaton beszervezi a modortalan Kiss elvtárs (Thuróczy Szabolcs). Meg kell figyelnie a pesti diákmozgolódások vezéralakját, Száva Zsoltot (Patkós Márton), különben súlyos beteg öccse lemondhat nyugati gyógyszereiről. Geri tehetséges sakkozóként minden stratégiai érzékét beveti, hogy Száva körébe furakodjon, és kezdeti fenntartásai ellenére hamar meg is kedveli a lázadókat. Igyekszik mind Kiss, mind Száva kedvére tenni, ám hamarosan választania kell, ki mellé áll.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.