Tévésorozat

Stockholm-szindróma

A besúgó

Kritika

Szentgyörgyi Bálint sorozatát nagyjából kétféle diskurzus övezi. Az egyik a sorozat nyilvánvaló történelmi torzításait és pontatlanságait rója fel. Itt elsősorban Hodosán Róza szociológus és Rainer M. János történész kritikái­ra gondolunk, akik az 1980-as évek ellenzéki mozgalmainak tagjaiként jogosan érezhetik, hogy saját és bajtársaik munkálkodását az alkotók nem adták vissza elég hűen. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy A besúgó vállaltan fikció, nem pedig dokumentumfilm.

Egyfelől egy olyan korszakról kíván szólni, amely viszonylag alulkutatott a magyar szocia­lizmussal foglalkozó történeti munkákban is (a magyar filmművészetben/popkultúrában pedig különösen), másfelől burkoltan reflektál a jelen politikai klímájára is (illetve az Orbán-kormány által gondosan építgetett politikai mítoszokra és eredettörténetekre is). Szentgyörgyi ugyan közel sem végzett tökéletes munkát, de A besúgó így is fontos mérföldkő.

Bár a Kádár-féle puha diktatúra besúgótematikáját a magyar film így-úgy már érintette (Drága besúgott barátaim, A vizsga, A játszma), a korszakba a kortárs zsánerfilmek is belekóstoltak (Drakulics elvtárs, Taxidermia, a Csinibaba kicsit régebbről), ám a korai és érett szocia­lizmus mintha vonzóbb lenne, mint az erjedő, végtelennek tetsző utolsó évek. Török Ferenc ugyan ebbe az időszakba helyezte a Moszkva tér (2001) cselekményét, ám a film épp látszólagos apolitikusságával ironizál 1989-en. Szentgyörgyit mintha Török filmje és Gothár Megáll az idője (1982) is megihlette volna (különösen, ami a némi iróniával megidézett miliőt és tárgyi környezetet illeti). Ugyanakkor érezhető, hogy a sorozat írója a rendszerváltás után született: az érát nem saját emlékeiből idézi fel, ahogy a történelmi-politikai kommentárt is a jelenen átszűrve kapjuk. Nyilvánvalóan másképp fogalmaz, mint azok, akik átélték a 80-as éveket, mégis üdítő nézni.

Szentgyörgyi szándékoltan 1985-öt választja kiindulópontként: a rendszer már recseg-ropog, a nyugati hatások és termékek csordogálnak az országba, mozgolódik az ellenzék, ám a Kádár-korszak mégis örök életűnek tetszik. A rendszerváltás még hosszú évekre van. Demeter Gerit (Váradi Gergely), a Veszprémből a pesti gazdaságtudományi egyetemre készülő diákot már a vonaton beszervezi a modortalan Kiss elvtárs (Thuróczy Szabolcs). Meg kell figyelnie a pesti diákmozgolódások vezéralakját, Száva Zsoltot (Patkós Márton), különben súlyos beteg öccse lemondhat nyugati gyógyszereiről. Geri tehetséges sakkozóként minden stratégiai érzékét beveti, hogy Száva körébe furakodjon, és kezdeti fenntartásai ellenére hamar meg is kedveli a lázadókat. Igyekszik mind Kiss, mind Száva kedvére tenni, ám hamarosan választania kell, ki mellé áll.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.