Bevezető

  • Oksana Sarkisova a fesztivál programigazgatója
  • 2009. október 29.

Film

"Az én utam, hogy a világot új szemmel láttassam. Azt a világot fedem fel, ami mások számára láthatatlan" - Dziga Vertovnak, a dokumentumfilmezés egyik úttörőjének a LEF című avantgárd lapban 1923-ban megjelent szavai a mai napig útmutatóul szolgálhatnak az akár már ismert, akár eddig mellőzött témákat újfajta perspektívából feldolgozni szándékozó filmesek számára.
A rendezőnek minden egyes filmben újra kell teremtenie a tényszerűség és kreativitás, az objektív és személyes ábrázolás, a hagyomány és kísérletezés közti finom egyensúlyt. A 6. Verzió filmjei e kérdést járják körül, a musicalben elmesélt észak-koreai munkatábortól (Történetek a munkatáborból) kezdve a temetkezési üzelmeken keresztül bemutatott lengyel kapitalizmusig (Holt lelkek), a katonai szakácsok szemével láttatott XX. századi történelemig (Gulyáságyú) vagy az apartheid utáni Dél-Afrika fokvárosi tengerparti sétányra vetített állapotrajzáig (A tengerparti sétány) - hogy csak néhányat említsünk az idei program eredeti mondanivalójú, témáját érzékenyen és érdeklődéssel boncolgató filmjeiből. A kortárs nemzetközi és magyar dokumentumfilm-panoráma két további programmal egészül ki. A hagyományos "Fesztivál Keresztutak" rész a "20 év demokrácia" című, több szervezet együttműködésével összeállított programot mutatja be, amelynek keretében a Verzió négy partnerfesztivállal (prágai One World, pozsonyi One World, Watch Docs Varsó és DOK Leipzig) működött együtt. Az együttműködésnek köszönhetően egy sor, a régióban az 1989 óta tartó átalakulásról szóló film vált online elérhetővé, amelyek közül a moziban is bemutatunk néhányat. A lengyel retrospektív pedig egyedülálló alkalom az 1956-58 közötti kulturális desztalinizáció első hullámának megismerésére. A "fekete sorozat" az akkoriban még kötelező jellegű szocialista realizmus közegében és a szigorú állami cenzúra mellett is úttörőnek számító társadalomkritikai dokumentumfilmekből áll. A hagyományokhoz híven a 6. Verzió is megrendezi a Diákverziót, mindenki számára nyitott beszélgetéseket szervez a filmek alkotóival, és öszszességében egy olyan fórum kíván lenni, ahol helyük van a provokatív kérdéseknek, eredeti gondolatoknak és az újszerű látásmódnak.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.