Bevezető

  • Oksana Sarkisova a fesztivál programigazgatója
  • 2009. október 29.

Film

"Az én utam, hogy a világot új szemmel láttassam. Azt a világot fedem fel, ami mások számára láthatatlan" - Dziga Vertovnak, a dokumentumfilmezés egyik úttörőjének a LEF című avantgárd lapban 1923-ban megjelent szavai a mai napig útmutatóul szolgálhatnak az akár már ismert, akár eddig mellőzött témákat újfajta perspektívából feldolgozni szándékozó filmesek számára.
A rendezőnek minden egyes filmben újra kell teremtenie a tényszerűség és kreativitás, az objektív és személyes ábrázolás, a hagyomány és kísérletezés közti finom egyensúlyt. A 6. Verzió filmjei e kérdést járják körül, a musicalben elmesélt észak-koreai munkatábortól (Történetek a munkatáborból) kezdve a temetkezési üzelmeken keresztül bemutatott lengyel kapitalizmusig (Holt lelkek), a katonai szakácsok szemével láttatott XX. századi történelemig (Gulyáságyú) vagy az apartheid utáni Dél-Afrika fokvárosi tengerparti sétányra vetített állapotrajzáig (A tengerparti sétány) - hogy csak néhányat említsünk az idei program eredeti mondanivalójú, témáját érzékenyen és érdeklődéssel boncolgató filmjeiből. A kortárs nemzetközi és magyar dokumentumfilm-panoráma két további programmal egészül ki. A hagyományos "Fesztivál Keresztutak" rész a "20 év demokrácia" című, több szervezet együttműködésével összeállított programot mutatja be, amelynek keretében a Verzió négy partnerfesztivállal (prágai One World, pozsonyi One World, Watch Docs Varsó és DOK Leipzig) működött együtt. Az együttműködésnek köszönhetően egy sor, a régióban az 1989 óta tartó átalakulásról szóló film vált online elérhetővé, amelyek közül a moziban is bemutatunk néhányat. A lengyel retrospektív pedig egyedülálló alkalom az 1956-58 közötti kulturális desztalinizáció első hullámának megismerésére. A "fekete sorozat" az akkoriban még kötelező jellegű szocialista realizmus közegében és a szigorú állami cenzúra mellett is úttörőnek számító társadalomkritikai dokumentumfilmekből áll. A hagyományokhoz híven a 6. Verzió is megrendezi a Diákverziót, mindenki számára nyitott beszélgetéseket szervez a filmek alkotóival, és öszszességében egy olyan fórum kíván lenni, ahol helyük van a provokatív kérdéseknek, eredeti gondolatoknak és az újszerű látásmódnak.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.