Burma VJ - Tudósítás egy zárt országból

  • - kovácsy -
  • 2009. október 29.

Film

Az információs technológia fejlődése, a globális nyilvánosság hatalma átalakítja az elnyomó rendszerek elleni küzdelem módszereit. A burmai "gerillák" gépfegyverek helyett digitális kamerákkal harcolnak a katonai diktatúra ellen, amelynek összeomlásában utoljára a nagy 1988-as tüntetések idején lehetett reménykedni - aztán a fegyveres erők lemészároltak háromezer tüntetőt, és minden maradt a régiben.
Az emigráns tévécsatorna titkos hazai munkatársai 2007-ben váratlanul az események középpontjában találják magukat. Újra tüntetések kezdődnek, napról napra nő a változásokat követelő tömeg, és a táskába rejtett kamerákon készített felvételek bejárják a világot. Tudjuk persze, hogy mi lett a két évvel ezelőtti események vége: mint korábban, most is maradt az elnyomás, és a katonai rezsim változatlanul házi őrizetben tartja az ellenzék népszerű vezetőjét, Aung San Suu Kyit, remélve, hogy az emberek előbb-utóbb elfelejtik, és vele együtt a szabadság vágyát is.

A film igazi hősei maguk a tudósítók, akik közül többen a diktatúra börtöneiben végzik. Küzdelmüket, félelmeiket és elszántságukat nyomon követve őszintén szurkolhatunk ügyük sikeréért, hiába tudjuk, hogy itt aztán nem fordulnak jóra a dolgok. A film készítőinek sikerül megteremteniük és közel másfél órán keresztül fenntartaniuk a feszültséget, amiben minden bizonynyal része van a rejtekből, lopva készített felvételek esendő esetlegességének is, amely a hitelüket és drámaiságukat adja. Ettől válik borzongatóan átélhetővé a félelem és az ezt legyőző bátorság folyamatosan vibráló, emelkedett kettőssége.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.