Grimm-meséből horrorfilmet csinálni nem nagy ötlet, olvassunk csak bele valamelyikbe: gyerekeket sütögető boszorkány, lábukat kisebbre vágó mostohatestvérek vagy éppen Hófehérke, akinek a szívét és a máját akarná megfőzetni a gonosz királynő. Csupa vér és gyilok, ami alig is tűnik fel az esti mesélésnél, de a 3D mozivásznon mégis egyre többen igyekeznek meglovagolni ezt a tündérmesei önellentmondást. Mint most Tommy Wirkola rendezésében a Jancsi és Juliska felnőtt verziója, bár a magyar címből ügyesen kihagyták nevezetteket.
A film ott kezdődik, ahol a mese abbamarad: Jancsi és Juliska már gyerekkora óta űzik az ipart, jó hírű, sőt rajongott szakelemként járnak faluról falura a német középkorban, autogramot osztogatnak, és meggyilkolják, akit kell. Így kerülnek szembe egy csapat gyerekeket elrabló banyával, ám innentől fogva oda a nagy történet: anakronizmusok hada, modernre kalibrált képvilág, nagy csatajelenetek és némi vérengzés tölti ki a hátralévő időt. Ám ez csak arra elég, hogy a végéig találgassuk: paródiát látunk, vagy ezt komolyan egy ijesztő szupermozinak szánták? Ha az előbbi nyer, szórakozhatunk: Juliska emancipáltan rohangál lőfegyvereivel és kurblis defibrillátorával (tényleg!), Jancsi a gyerekkorában elfogyasztott mézeskalácsháztól cukorbeteg lett (mi sem egyértelműbb), így inzulininjekciózza magát a hősködés megfelelő pillanataiban. De a klisék nincsenek eléggé kifordítva ahhoz, hogy megnyugodjunk. Sokkal inkább valamiféle családi horror ez: Van Helsing és a Grimm testvérek násza az Alkonyatban.
Forgalmazza a UIP-Duna Film
