East Side Stories

  • 2012. február 10.

Film

Ritka az olyan szkeccsfilm, aminek minden epizódja emlékezetes.

A híres ROGOPAG-ból is csak PAsolini remeklése, A túró mond ma is valamit a filmrajongóknak, pedig ROssellini, GOdard s egy Gregoretti nevű rendező is hozzátette a magáét - de hogy mit?

Alighanem hasonló sorsra jut majd a mérsékelten szellemes című magyar kvartett is. Pedig sok szép igyekezet és ügyes megoldás van ebben a kortárs magyar írók műveiből készült tévésorozatból mozifilmmé turbózott négyesben. Bollók Csaba (Balázs Attila írásai nyomán született) történelmi játéka nemcsak a balkáni "helyzetre" reflektál, különböző szituációkban (1914, 1971, 2006) ugyanazon szereplőket mozgatva, hanem formailag is az adott időpontokra jellemző mozgóképes referenciákat alkalmaz. De a kisfilm inkább koncepció, mint élmény. A Tar Sándorból dolgozó Hajdu Szabolcs kallódó, munkanélküli hősei más filmekben is bevált dramaturgia és formai megoldások segítségével tudatják velünk, milyen szomorú, milyen pusztító dolog fölöslegesnek lenni. Fölösleges ember a Spiró György-novella alapján filmmé fogalmazott Török Ferenc-epizód hőse, a Csomós Mari által minimalista eszközökkel megformált kisnyugdíjas is. A cselekmény mintegy mellékesen zajlik le az ő mindenen túlról néző tekintete előtt. Ez a tekintet maga a film. Értékes, érdekes darabok mind.

De a négyesre mégis a pályakezdő Bodzsár Márk kisfilmje miatt fogunk emlékezni, az valódi remeklés. Zoltán Gábor írásának abszurd stílusához a fiatal rendező megtalálta az adekvát képeket (a szintén friss diplomás Reich Dániel operatőr hideg kékjei, zöldjei, kontúros, kemény fényei tárják fel a saját versenyfüggő univerzumában kerengő menedzser belső világát), s pazar jutalomjátékot biztosított Rába Rolandnak, aki a főszerepben egyszerre megdöbbentően hülye és éles eszű, nevetséges és félelmetes, s a győzelemért szó szerint mindenre képes.

A Vertigo Média bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.