A hulla a kútban, a kút a Balkánon, a Balkán a délszláv háborúban, néhány amerikai meg valahol a kút és a háború között. Egy fontos mellékkörülményről még nem szóltunk: a kötélről. Mert a hulla kihúzásához kötél kell, de momentán sehol egy használható kötél a háború dúlta Balkánon. Van viszont egy csomó aláaknázott tehén, egy csomó víz nélkül maradt helybéli, sok-sok jogi cikkelybe burkolózó bürokrata és két laza amerikai, akik sosem hiányozhatnak, ha háborús szatírára nyernek pénzt az igyekvő műkedvelők (Robert Altman és a M*A*S*H esete természetesen más kategória).
A „hogyan kerítsünk kötelet” típusú filmek sorában az Egy tökéletes nap messze nem a legrosszabb darab. Benicio Del Toro és Tim Robbins például kellemesen végighacseksajóskodják. Az „én már mindent láttam” fazon két variációját hozzák: Del Toro a józan, kérges macsót, Robbins a bogaras, dumás amerikait – fordítva, sőt, cowboykalapban is simán eljátszanák a szereposztást, annyira nincs tétje az egésznek. Pedig szép gondolat, kicsiben megmutatni a háború, minden háború abszurditását: most, ebben a kedélyesen hazug filmben a kötélszerzés magánakciója során bomlik ki a borzalom, miközben azért az európai színjátszás legjobb csajai teszik-veszik magukat az út porában – a por legalább autentikus. Újat tán csak tehénfronton hoz a film, szegény párákat persze nem díjazza sem Cannes, sem az Oscar-bizottság. Erről már a Gyalog-galopp katapultáló tehene is sokat mesélhetne, ideje filmet készíteni az életéből.
A Mozinet filmje
