Film

Egy tökéletes nap

  • - kg -
  • 2016. március 11.

Film

A hulla a kútban, a kút a Balkánon, a Balkán a délszláv háborúban, néhány amerikai meg valahol a kút és a háború között. Egy fontos mellékkörülményről még nem szóltunk: a kötélről. Mert a hulla kihúzásához kötél kell, de momentán sehol egy használható kötél a háború dúlta Balkánon. Van viszont egy csomó aláaknázott tehén, egy csomó víz nélkül maradt helybéli, sok-sok jogi cikkelybe burkolózó bürokrata és két laza amerikai, akik sosem hiányozhatnak, ha háborús szatírára nyernek pénzt az igyekvő műkedvelők (Robert Altman és a M*A*S*H esete természetesen más kategória).
A „hogyan kerítsünk kötelet” típusú filmek sorában az Egy tökéletes nap messze nem a legrosszabb darab. Benicio Del Toro és Tim Robbins például kellemesen végighacseksajóskodják. Az „én már mindent láttam” fazon két variációját hozzák: Del Toro a józan, kérges macsót, Robbins a bogaras, dumás amerikait – fordítva, sőt, cowboykalapban is simán eljátszanák a szereposztást, annyira nincs tétje az egésznek. Pedig szép gondolat, kicsiben megmutatni a háború, minden háború abszurditását: most, ebben a kedélyesen hazug filmben a kötélszerzés magánakciója során bomlik ki a borzalom, miközben azért az európai színjátszás legjobb csajai teszik-veszik magukat az út porában – a por legalább autentikus. Újat tán csak tehénfronton hoz a film, szegény párákat persze nem díjazza sem Cannes, sem az Oscar-bizottság. Erről már a Gyalog-galopp katapultáló tehene is sokat mesélhetne, ideje filmet készíteni az életéből.

A Mozinet filmje

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.