tévésmaci

Elefántok az ócskapiacon

  • tévésmaci
  • 2021. szeptember 8.

Film

Amikor Sztupa és Troché elmerültek az éjszakában, nos, nem maguktól tették.

Meg nem is úgy merültek el benne. Úgy lett volna pontos fogalmazni, hogy elmerültek az éjszakáik vizsgálatában. Bár hogy mennyire nem önmaguktól tették, az nyilván pontosítható annyiban, hogy mondtak már ők százszor is nemet, ha Ómafa valami teljesen eszement, még inkább felesleges marhasággal hozakodott elő. Példát persze ki tudna fejből hozni, a marhaságokat elfelejti az ember, néha még a feleslegeseket is. Mindegy, Ómafa most azzal jött, hogy titeket mi segít át az éjszakán? Booze, broads, or a bible – idézte a nagy költő, Frank Sinatra szavait. (Mely valóban figyelemre méltó szavak sajna akkor még nem jelentek meg magyarul. Sajna, azóta sem jelentek meg. Tegyük fel, kellően értő kiadó híján.) Hülye szokás, Ómafa, mindig a költőkkel jönni, ráadásul nagynak titulálni mindet következetesen, ne csináld, mondta Troché.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.