„Először engem” – Baltasar Kormákur filmrendező

Film

Hollywoodban Denzel Washingtont és Mark Wahlberget állította párba, hazájában pedig egy izlandi halászhajó katasztrófáját vitte színre. A Dermesztő mélységet a héten kezdik játszani a mozik. A rendezővel Skype-on beszélgettünk. (Az interjúban szereplő összegek dollárban értendők.)

Magyar Narancs: Mi volt nehezebb: elsüllyeszteni a hajót a Dermesztő mélységben vagy megszerezni Denzel Washingtont a 2 kaliberhez?

Baltasar Kormákur: A hajóval az volt a gáz, hogy nem akart elsüllyedni. Amikor meg mégis sikerült, akkor túl gyorsan süllyedt el. Fel kellett hozni a tengerfenékről, és újra el kellett süllyeszteni. Denzel messze nem volt ilyen problémás eset: egy kicsit masszírozni kellett a lelkét, hogy igent mondjon, de a húszmilliós gázsi megtette a magáét. Ennyi ma Denzel piaci ára; ha megjelenik valahol, az egy húszasba fáj.

false

MN: Izlandi pályafutásának egyik dicső állomása volt az a kocsma, amit a blurös David Albarnnal együtt üzemeltetett. Nem hiányzik?

BK: Nem. A piás napjaimnak rég leáldozott. Évekig próbáltam lejönni az ivásról, de nem könnyű úgy, hogy közben van egy kocsmád. Aztán jöttek a fiatalok, én meg úgy éreztem magam, mint egy itt ragadt őskövület. Ez segített. Albarn és én is kinőttünk a bárkorszakból. 47 éves vagyok, öt gyerekem van, vidéki magányomban élek Izlandon. És így jó.

MN: Nagy a tartozása a krimirajongók felé: a Vérvonal megrendezése után azt ígérte, lesz újabb izlandi Erlendur felügyelős krimi. Azóta hét év telt el.

BK: Tudom, ne haragudjon. Mentségemre legyen mondva, hogy a forgatókönyv készen van, nézze (a táskájából egy forgatókönyvnek látszó papírhalmot halász elő), itt van, forgatásra készen. El tudja olvasni a címet? Segítek: Kihantolt bűnök. Mindig magamnál tartom. Csak idő kérdése, mikor lesz film belőle.

MN: Most, hogy befutott Hollywoodban, nem lehet olyan nehéz összekalapozni a pénzt a kisebb, hazai projektjeire…

BK: Amióta jól megy a szekér az Államokban, itthon is fellendültek a dolgok; tető alá hoztam egy filmes és tévés dolgokkal foglalkozó meg egy speciális trükköket gyártó céget. Valami olyat próbálok építeni, mint Peter Jackson Új-Zélandon. Próbálok a helyi első filmeseken segíteni, de segítek a másodfilmeseknek is, ha tudok. Csak egyeztetni nehéz velem: most épp egy Everest című filmet forgatok Hollywoodnak.

MN: Mennyiből?

BK: Hatvanmillióból.

MN: A bizalom jele, ugye, hogy egyre drágább filmekkel kínálják meg?

BK: A Csempészek 25 millió volt, a 2 kaliber már közel járt a 60-hoz. A nagy részét a sztárok gázsija tette ki. Az Everestben végre maga a film kerül sokba, és nem a sztárok. Az Everest lesz a legnagyobb sztár.

MN: Castingolt más hegyeket is?

BK: Everest magát alakítja, de a Dolomitok néhány tehetséges hegyét is meghallgattam – lesznek jelenetek, amikor ők ugranak be.

false

MN: Veszélyes forgatás lesz?

BK: Nem hiszem. Az amerikaiak semmitől sem félnek annyira, mint a forgatási rizikóktól. Úgy be vagy biztosítva, hogy az anyukád sem ismerne rád. A Dermesztő mélységet soha nem forgathattam volna le Hollywoodban. Ahhoz túl sokat kellett forgatás közben a jeges óceánban tartózkodnom. Amerikában a vizes filmekre óriás víztartályok vannak. Nálunk e célból ott a jéghideg tenger. A hullámok miatt képtelenek voltunk képben tartani a főszereplőt, folyamatosan képen kívülre sodródott. Nem volt mit tenni, bementem én is. Háton úszva egyensúlyoztam a kamerával, miközben próbáltam egyszerre képen kívül is maradni és követni a hullámok közt monologizáló színészt. Kötelet kötöttünk a lábára, de így is sokszor elvitte a víz. Na, ettől kaptak volna csak gutaütést Hollywoodban. Nálunk Izlandon nincsenek kaszkadőrök; vízi mentőseink vannak, de ők csak menteni tudnak, filmezni nem. A partra vetődős jelenetet is nekem kellett előjátszanom: először engem vetettek a sziklákra a hullámok, majd amikor bebizonyosodott, hogy túl lehet élni, szóltunk a színésznek, hogy jöhet. Egy ilyen film Izlandon 3, Hollywoodban 50 millióba kerül. Szinte látom magam előtt a producerek arcát, amint előadom nekik, hogy fiúk, van egy nagyszerű tervem, hat órán át úszik egy hajótörött az óceánban… Soha többé nem állnának szóba velem.

MN: Nicolas Winding Refn mesélte, hogy Harrison Forddal tervezett egy filmet, ami másról sem szólt volna, mint a halálról, de nem lett belőle semmi, mert Ford végül nem akart meghalni.

BK: Ha ismeri Nicolast, azt is tudja, hogy a sztori fele valószínűleg kitaláció. De értem a kérdést, én viszont máshonnan közelítenék. Nincs is könnyebb, mint leszarozni Hollywoodot. Sokan vagyunk, hasonló cipőben járó filmrendezők: elértünk Hollywoodba, de a felajánlott filmek nem egészen a szájízünk szerint valók. Sokan csinálják azt, hogy igent mondanak, majd megpróbálják megcsinálni a saját filmjüket. Jön az európai művészfilmes, adnak neki egy horrorfilmet. Mit csinál erre a művészkém? Ahelyett, hogy csinálna egy tisztességes horrort, meg akarja csinálni A bal lábam 2-t. Az Everestnél nem lesz félreértés. Ez egy meghalós film lesz, s ezt már a legelején tisztáztuk.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.