A címnek és a filmet indító balettjelenetnek hála nem kell sokat törnünk a fejünket, hogy mire, pontosabban kire is várunk annyira: hát persze hogy a mindkét fél számára ellenállhatatlan férfi képében jelentkező harmadikra. Addig is néhány, valószínűleg sokkolónak szánt, alkalmasint szimplán gusztustalan jelenettel óvnak minket az elalvástól s az érdemi mondanivaló hiányának túl korai felfedezésétől. Majd végre megjön Adam, a cuki szöszke, aki előbb a nőre, majd a férfira veti ki hálóját, s ezzel kezdetét veszi a mérhetetlenül eredeti bonyodalom: mindenki kavar mindenkivel, de a többiek viszonylatairól senki sem sejt semmit. Hogy ebből a filmből - minden ellenkező próbálkozása ellenére - az égvilágon semmi őszinte, mély vagy épp megrázó dologról nem fogunk képet kapni, akkor válik teljesen egyértelművé, amikor a sztori egyetlen, ilyesmire egy kicsit is alkalmas részét (konkrétan azt, hogy a pár egyes felei hogyan egyeztetik össze titkos románcukat az egymás iránti érzéseikkel) egy rövidke montázzsal tudják le az alkotók. Az öncélú műfajváltásokkal eldarált sztori alapján a 3 lazán beleolvadhatna a másnapra felejthető (felejtendő) művek sorába, ha nem sütne minden egyes képkockáról, hogy Tom Tykwer szerint mindezt (s ki tudja, még mit, nem lennénk meglepve, ha a filmművészetet kamerástul, színészestül, vágásostul, mindenestül) ő találta fel. Amiből vagy azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a Lé meg a Lola egykor tehetségesnek tűnő rendezőjében valami eltört, megszakadt, vagy csak simán elsötétült, vagy azt, hogy eme filmtervét még tizenéves korában, egy unalmasabb biológiaórán rittyenthette a pad alatt, s most úgy döntött, hogy - tán csak a szereplők korát megduplázva - egy az egyben megvalósítja. Mert egy kiskamaszon kívül más nem gondolhatja komolyan, hogy bármi újat, meglepőt vagy épp érdekeset mond azzal, hogy három ember körbeszereti egymást.
Forgalmazza a Cirko Film - Másképp Alapítvány
