Nagy különbség azonban, hogy a Borat a politikai korrektség és a tapintat leghalványabb szándéka nélkül és valóban fergeteges humorral tette röhej tárgyává az ottani viszonyokat, viszont Youn filmje nem vicces; és bár szeretne mondani valamit a kulturális különbségekről és a nacionalizmusról, de csak sértő közhelyekre futja. Két tahó kecskepásztor jön egy fiktív országból, s az összes nyugatiakban a közel-keletiekről élő korlátolt sztereotípiákat megpróbálják egyesíteni: verik a (bajszos) nőket, gyűlölik a nyugati imperializmust és imádják a diktátort, dugják a kecskéket és röfögnek a kulturális vákuumban (megfigyelték már, hogy a nyugati filmesek csak a Közel-Keletre és Kelet-Európába helyeznek kitalált országokat?).
Youn persze kicsit odamondogat a híres francia sovinizmusnak, az abszurd bürokratikus rendszernek, az egymást is lenéző régióknak, de azért csak arra jut, hogy Franciaország a szabadság földje, ahol minden nyomorult bevándorló kitörhet alsóbbrendű, elnyomó kultúrája börtönéből, és végre emberhez méltóan élhet (erre hőseink is ráébrednek a végén). A néző meg a haját tépi kínjában.
Forgalmazza a PARLUX Entertainment
