Interjú

Groucho Marx a pokolból

Larry Wilson forgatókönyvíró

Film

36 évvel az első rész után érkezett a mozikba a Beetlejuice – Kísértethistória folytatása. Tim Burton sötét komédiájában anno Michael Keaton alakította a túlvilági, kanos és szókimondó démont, aki a Beetlejuice Beetlejuice-ban napjaink legismertebb sikolykirálynője, Jenna Ortega oldalán tért vissza. Az alapmű forgatókönyvírójával róluk beszélgettünk, és sűrűn emlegettük James Cameront is.

Magyar Narancs: Már a Beetlejuice – Kísértethistória előtt is dolgozott Tim Burtonnel, ő rendezte az Alfred Hitchcock bemutatja című tévéműsor egyik epizódját, amelyet ön írt Michael McDowell-lel. Hogy ment a dolog?

Larry Wilson: Több, mint 35 éve történt, így már hézagosak az emlékeim. Nekem és Michaelnek ugyanaz volt az ügynökünk, mint Tim Burtonnek. Szinte azonnal megtaláltuk a közös hangot, hamar rájöttünk, hogy ugyanazokat a fura B filmeket nézve nőttünk fel. Az új Beetlejuice a fekete-fehér, olasz nyelvű flashbackjeivel például hosszan utal Mario Bavára, Jenna Ortega figurája pedig el is mondja, hogy az édesapja kedvenc filmje a Félelem hadművelet volt. Emlékszem, mennyit beszélgettünk mi is Timmel Baváról és A démon maszkja című filmjéről, amelyet még egy autós moziban láttam, és teljesen eldobtam tőle az agyam – valahol ott kezdődött rajongásom a mozi iránt. Az ilyen közös emlékek könnyen összehozzák az embereket.

MN: A Beetlejuice-t hárman jegyzik: Ön, Michael McDowell és Warren Skaaren. Hogyan állt össze a forgatókönyv?

LW: Michaelé hivatalosan a sztori és maga a szkript, míg nekem sztori- és produkciós kreditem van. Valójában együtt írtuk meg a könyv első változatát, és aztán a producerek elvárásainak megfelelően még sok-sok egyéb változatot is, ahogy az ilyenkor lenni szokott. Rengeteget dolgoztunk rajta, egy idő után pedig azt éreztük, hogy egyre távolabb sodródunk az eredeti célunktól, fejlesztési pokolban éreztük magunkat. Tim még a legelső változatot olvasta, és nagyon is tetszett neki, csak épp egy másik projektet fejlesztett, így nem kötelezte el magát a Beetlejuice mellett. De ez a másik filmötlet nem nagyon akart összejönni, így mégis belevágott a Beetlejuice-ba, de mi akkor már a sokadik újraírásánál jártunk. Ő vissza akart térni az eredeti szellemiségéhez, s hozta Warrent, akinek remek meglátásai voltak. Sajnos hármunk közül már csak én mesélhetek erről, és nincs, aki kijavítana.

MN: A fáma szerint a forgatókönyv első változata sokkal horrorisztikusabb volt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.