Interjú

Groucho Marx a pokolból

Larry Wilson forgatókönyvíró

Film

36 évvel az első rész után érkezett a mozikba a Beetlejuice – Kísértethistória folytatása. Tim Burton sötét komédiájában anno Michael Keaton alakította a túlvilági, kanos és szókimondó démont, aki a Beetlejuice Beetlejuice-ban napjaink legismertebb sikolykirálynője, Jenna Ortega oldalán tért vissza. Az alapmű forgatókönyvírójával róluk beszélgettünk, és sűrűn emlegettük James Cameront is.

Magyar Narancs: Már a Beetlejuice – Kísértethistória előtt is dolgozott Tim Burtonnel, ő rendezte az Alfred Hitchcock bemutatja című tévéműsor egyik epizódját, amelyet ön írt Michael McDowell-lel. Hogy ment a dolog?

Larry Wilson: Több, mint 35 éve történt, így már hézagosak az emlékeim. Nekem és Michaelnek ugyanaz volt az ügynökünk, mint Tim Burtonnek. Szinte azonnal megtaláltuk a közös hangot, hamar rájöttünk, hogy ugyanazokat a fura B filmeket nézve nőttünk fel. Az új Beetlejuice a fekete-fehér, olasz nyelvű flashbackjeivel például hosszan utal Mario Bavára, Jenna Ortega figurája pedig el is mondja, hogy az édesapja kedvenc filmje a Félelem hadművelet volt. Emlékszem, mennyit beszélgettünk mi is Timmel Baváról és A démon maszkja című filmjéről, amelyet még egy autós moziban láttam, és teljesen eldobtam tőle az agyam – valahol ott kezdődött rajongásom a mozi iránt. Az ilyen közös emlékek könnyen összehozzák az embereket.

MN: A Beetlejuice-t hárman jegyzik: Ön, Michael McDowell és Warren Skaaren. Hogyan állt össze a forgatókönyv?

LW: Michaelé hivatalosan a sztori és maga a szkript, míg nekem sztori- és produkciós kreditem van. Valójában együtt írtuk meg a könyv első változatát, és aztán a producerek elvárásainak megfelelően még sok-sok egyéb változatot is, ahogy az ilyenkor lenni szokott. Rengeteget dolgoztunk rajta, egy idő után pedig azt éreztük, hogy egyre távolabb sodródunk az eredeti célunktól, fejlesztési pokolban éreztük magunkat. Tim még a legelső változatot olvasta, és nagyon is tetszett neki, csak épp egy másik projektet fejlesztett, így nem kötelezte el magát a Beetlejuice mellett. De ez a másik filmötlet nem nagyon akart összejönni, így mégis belevágott a Beetlejuice-ba, de mi akkor már a sokadik újraírásánál jártunk. Ő vissza akart térni az eredeti szellemiségéhez, s hozta Warrent, akinek remek meglátásai voltak. Sajnos hármunk közül már csak én mesélhetek erről, és nincs, aki kijavítana.

MN: A fáma szerint a forgatókönyv első változata sokkal horrorisztikusabb volt.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.