Film

Hullámlovasok

Film

A szörfözés vajon megoldás a családi problémákra? Helen Hunt szerint szimbolikusan mindenképp; legújabb saját rendezésében ezt próbálja elhitetni. A hajszolt-sikeres New York-i szerkesztőnő ugyanis tűsarkú és kiskosztüm helyett neoprén kezes­lábast húz, hogy megszelídítse kamasz fiát, a múlt elnyomott traumáit és persze a hullámokat. Mindeközben talán nem is ő a főszereplő, hanem az íróvá válni vágyó tinédzser, aki a kritikai szakmai közegben mozgó anyával megáldottan többszörösen is nyomasztó helyzetben van. Anya és fia ráadásul egyfajta Gilmore lányok-szerű bohózatban él, csakhogy az önmegvalósításnak szükségszerűen fel kell bontania egy ilyen életközösséget, és a saját élet felé mindkét félnek rögös az út. Pontosabban hullámos, megkönnyítve azzal a szerethető humorral és érzékenységgel, amelyet Helen Hunttól már előző filmjében is láthattunk. Míg azonban az Amikor minden változik sokkal több finomsággal, árnyaltsággal közelít saját témájához, addig itt inkább néhány jól bevált közhellyel párosulnak az olyan – önmagukban szórakoztató és szerethető – figurák és mellék­figurák, mint a családi drámát folyton kísérő limuzinsofőr. A kötele­zően beletuszkolt szerelmi szál (a fiáért szörfözni tanuló anya plusz a szörfoktató afférja – micsoda meglepetés!) pedig igazán elnagyolt és hiteltelen, annak ellenére, hogy a színészi játékra nem lehet panasz. A család dolgait viszont tényleg hitelesen pedzegeti Hunt, még akkor is, ha adott esetben a szörfdeszka többször is kicsúszik a forgató­könyv­írója alól.

Forgalmazza a Cinetel

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.