Film

Emlékeznek önök a Krebsz, az istenre? Persze mondhattam volna egy kupacnyi másik címet is, Elveszett illúziók, Ismeri a szandi mandit?, Szívzűr, Veri az ördög a feleségét... meg más ilyeneket. A Krebsz, az isten és az Ismeri a szandi mandit? a maguk esetlegességeivel együtt - különösen a felsoroltak tükrében - úttörő munkáknak számítottak: 1969-ben készültek, puszta létük (vagy inkább a bemutatásuk) ilyenformán akár a diktatúra elleni halk berzenkedésnek is tekinthető, lévén magyar gyártmányú cseh(es) filmek voltak. Ha utánanéznek a többi említett mű keletkezési dátumának, nyilvánvaló: hosszan kitartó hatás alatt állott a magyar filmkészítés egyik - érdektelennek semmiképpen sem nevezhető - csoportozata. Aztán 1979-ben (te jó ég, két évvel a Veri az ördög a feleségét után - hol tartottunk mi?) elkészült a Szovjetunióban a Stalker, és jó időre pályára állította a honi filmcsinálás egy másik - esküszöm: ugyancsak figyelemre méltó - csoportozatát. Még ha csak egyet.

Berlint megjárt szemlenagydíjas filmje, a Bibliotheque Pascal megjelenésünk napján kerül a magyarországi mozikba.

A Magyarországra szinte már hazajáró angol rockzenekar, a New Model Army frontemberével, Justin Sullivannel múlt hétfőn este hétre volt megbeszélve az interjú, de fél órával korábban jött a telefon, hogy Sullivan épp az A38 backstage-ében alszik az egyik oda terített szőnyegen. Úgy látszik, jól kialudta magát, mert látszólag nemhogy a kétórás koncert nem fárasztotta le túlzottan, de azon sem húzta fel magát különösebben, amikor a turnémenedzser közölte: nincs meg a zenekari öltöző kulcsa. Mindössze annyit dünnyögött jellegzetes akcentussal, hogy classic, miközben jóindulatú mosollyal csóválta a fejét.

Új filmje, a Mocskos zsaru: New Orleans utcáin e héten indul Magyarországon. Az Aguirre, Isten haragja, a Kaspar Hauser, a Woyzeck, a Nosferatu, a vámpír, a Stroszek - Bruno vándorlásai, a Medvebarát, a Legkedvesebb ellenségem, a Cobra Verde 67 éves Oscar-jelölt rendezőjével a Theszaloníki Filmfesztiválon beszéltünk, ahol életműdíjat kapott.

"De a baba újra csak röfögött. Alice ijedten az arcába nézett, hogy lássa, mi lelte. Annyi bizonyos, csúnya, pisze orra volt neki s pirinyó szeme. Alig látszott ki a hájrétegből. Alice rá se tudott már nézni" - nem hinném, hogy létezik bárki a világon, aki hitelesebben tudná ezt a jelenetet megrendezni, mint Tim Burton.

A gyerekek fejét már igen apró koruktól kezdve meglehetősen brutális, gyilkosságokban és kínzásokban gazdag történetekkel, úgynevezett mesékkel szokás tömni, melyekben egymás lábát tapossák a különféle jó- és kevésbé jóindulatú csodalények; sárkányok, manók, boszorkányok, koboldok - csak hogy a leghétköznapibbakat említsük.

Hazánk első Kossuth-díjas dzsesszzenészét 2010 egyik magyar kulturális követének választották. A népszerű zenésszel a zenei műfajok fúziójáról, a magyar zene exportálhatóságáról és különféle sérelmekről beszélgettünk.

Erkel Ferenc operáinak (újra)felfedezését idén intenzíven gyakorolhatjuk majd, hiszen a zeneszerző nyolc egész egyharmad operája közül (a két Dopplerrel közösen jegyzett, Sisi előtt hódoló Erzsébetből ugyanis egy felvonás volt az övé) hattal találkozhatunk a Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezvényein. Tobzódásunkat a Dózsa György keresztmetszetével kezdhetjük, melynek címszerepében Fekete Attila fogja elénekelni a magasztos esküt, benne a honszeretet hő vallomásával: "Jó föld, örökre élő jó szülém..." (Opera, március 22., fél nyolc).

A Budapesti Tavaszi Fesztivál Erkel-rendezvényeinek egyik kiemelkedő szereplője Pál Tamás karmester, aki április 4-én a Bátori Mária és a Sarolta című opera keresztmetszetét vezényli majd.

Idén ünnepeljük Erkel Ferenc születési bicentenáriumát. A komponista és tevékeny zenei mindenes, akiből már életében a magyar operatörténet apafigurája vált. Egy szerep keres egy szerzőt.

A Turulpörkölt szerzője szerint azért íródott, hogy a gulyásmázon és a csárdásvirtuson túl is eligazítsa a lengyeleket Magyarország lakóinak viselt dolgairól. A magyar-lengyel vegyes házasságban született, Varsóban élő szerzővel budapesti látogatása során beszélgettünk.

A megismerésben újszerű elveket valló mikrotörténelem legismertebb képviselője, aki bemutatta, hogyan lehet az inkvizítorok meglátásait felhasználni a történelemértelmezésben, és rámutatott, hogy a történész és a detektív között több párhuzam van, mint gondolnánk. Az olasz történetírás meghatározó alakját, aki két hete Budapesten, a Közép-európai Egyetemen tartott előadást, történelemről, módszerről és összeesküvésekről kérdeztük.

Míg külföldön elismert szakma, addig itthon még csak iskolája sem volt eddig az elektronikus zenei producerségnek. Deák Ambrus (azaz a zenei színtéren ismertebb nevén Amb) azonban éppen ilyen iskolát alapított; oktatói gárdája a szakma krémje, az első osztály tavasszal indul.