tévésmaci

Kakasdiadal

  • tévésmaci
  • 2022. január 26.

Film

Amikor Sztupa és Troché Amszterdamból Valenciába repültek, minden simán indult.

A KLM Schipholról Manisesre tartó Lockheed L–188-asán szerfelett tágas és kényelmes volt az első osztály, s elsőre úgy tűnt, nem is lesz több utasa rajtuk kívül. Ám közvetlenül az ajtózárás előtt csak beesett még két kuncsaft, egy középkorú pasas és egy fiatalember. A fiatal volt feltűnőbb, bár a másik pofázott szakadatlan, mely szóözön csak addig szakadt meg, míg üdvözölték Sztupát és Trochét – semmi fraternizálás, semmi fennhéjázás, pont úgy, ahogy illik. A fiú a kor legdivatosabb ruháit viselte, szőke haja hosszan hullott alá a tarkójára (a háládatlan utókor ezt a frizurát fudbalerkának nevezi, vagy még vulgárisabban Bundesliga-frizurának, lásd még mullet, Vokuhila). Leültek, becsatolták az övüket, s kezdődött is a felszállási műsor, a kapitány mondja. De amint elérték a repülési magasságot, megjelent egy stewardess a kocsijával, amelyen hatalmas születésnapi torta ékeskedett égő gyertyával, csillagszóróval. Mögötte a másik, ki tudja már, hogy hány pezsgősvödörrel. Mind a ketten igyekeztek megközelíteni a fiatalembert, de ez még e tágasnak mondható térben sem volt egyszerű. A kapitány és a legénység nevében boldog születésnapot kívánunk, mondta a légikisasszony, nem hadart, nem akadozott, úgy beszélt, mint egy tévébemondó, s a csávó felé nyújtott egy nagykést. Az felállt, mosolygott, s a másik túlságosan is lelkes tapsától kísérve felvágta a tortát, aztán meg sem állt hat szeletig. A stewardessek végre kitakarodtak a magukéval, amikor a fiú odalépett Sztupa és Troché körletéhez két tányérral, elnézést kért a zavarásért, mintha könyvből tanulta volna, bemutatkozott, és mielőtt közölte volna, hogy most huszonhárom éves, és kérte volna, hogy ünnepeljenek vele, nos, történt valami. Mindig történik. A fiú mondta a nevét, Sztupa mondta, hogy Sztupa, Troché mondta, hogy Billy Yank, mire a fiú őszintén elnevette magát, s kiigazította. Nem Reb, Rep, Johnny Rep. Volt egy történelemtanárom, aki már elsütötte ezt a viccet, s aztán sokat is mesélt az ilyesmikről, tulajdonképpen akkor szerettem meg a történelmi dolgokat. Troché már bevallani készült, hogy akkor ő Troché, de a születésnapos megelőzte egy kérdéssel: maga is szereti a történelmet, Mr. Troché? Ez meg hogy?

Ezen a héten három, már bizonyítottan közfigyelemre érdemes filmalkotást vetítenek a televíziók, bár a csütörtöki műsort még nem néztem meg, s szerintem nem is fogom.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”