tévésmaci

Kerti farkas

  • tévésmaci
  • 2022. január 19.

Film

Amikor Sztupa és Troché megmentették Rin Tin Tint (Jr.-t, de ez nem fontos most), kézenfekvőnek látszott, hogy egy grandiózus lakomával ünnepeljék meg e kétségkívül rendkívüli eseményt.

(Azért volt rendkívüli, mert nem szerették a kutyákat, az igazat megvallva a macskákat sem, sőt tulajdonképpen semmilyen háziállatot nem szíveltek, s úgy általában is túlzás lenne őket állatbarátnak nevezni, bár ez még változhat.) Csakhogy volt egy kis probléma ezzel a lakomázási ingerülettel, az elsősorban, hogy Sztupa is, Troché is szerfelett gyakorlatiasan tekintettek az étkezésre. Ettek, amikor megéheztek, vagy ha megengedte az idejük, legtöbbször azt, ami szembejött vagy eléjük tettek. Elkerülték az etetéseket, nem jártak fogadásokra, nem ültek be csak azért éttermekbe, mert új helyen fordultak meg, nem voltak preferenciáik, s stammasztal sem állt egyik bájzliban sem a nevükre íratva. Igaz, ez a gyakorlatias evészet sem sűrűn ragadta őket olyan, szükségszerűen emberi, de mégis elkerülhetőre, mint ittasan hideg rakott krumplit csenni a kamrából (fridzsiderből). Néha a székházuk földszintjén üzemelő kirgiz péküzemből a kisasszony felhozott ezt-azt, s ennyi. Vagyis mégis volt valami, amit a világért ki nem hagytak volna: a délutáni kávézás, ötkor. Ettől tényleg hat ökör kellett, hogy el bírja rángatni őket, csak hát hatökörből mindannyiunk éle­tébe kijut egy nagy rakással, miért pont ők lennének kivételek. E tagadhatatlanul nyárspolgári (nevettek ezen sokat) délutános kávézás pedig úgy festett, ahogy a nagy könyvben meg vagyon írva. Dúsan terített asztal, jó idő esetén a székház tetőteraszán, elérhető távolságból összetrombitálható vendégek, Ómafa, a pék kisasszony, néha Csuprik Tibor és valami könnyen kapható híresség. Sztupa egyszer még Óvári et.-at is elhívta, de tudta mindenki, hogy nem gondolja komolyan. Az asztalon három nagy kanna kávé, az a filteres, melyet a köznyelv csak híg német löttynek vagy americanónak nevez, egy ugyancsak dagadt kanna tea, tej, hab, tejhab, két kerek torta, legtöbbször Sacher és ún. Fekete-erdő, almás pite, kalács, mindenféle kekszek (shortbread mindig), kétszersült, vaj. Senkinek nem volt másra gondja, csak arra, hogy időben cserélgessék a kiürülő kannákat. Nem voltak olyan sűrűn az ilyen alkalmak, mint kivált a vendégek szerették volna, de a mag elvettetett mindenki lelkében: Ómafa mindenhová vitt magával shortbreadet, a pékségből minden nap öt óra tájt újabb és újabb alkalmasnak tetsző süteményeket küldtek fel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.