Film

Wyrm (neve nem férget, hanem az óangol sárkányt jelenti) egyszerre átlagos és csodabogár kamasz fiú.

A háborúban hazai sört vinni a fronton harcoló gyerekkori haveroknak – olyan sztorinak hangzik, ami csak egy amerikainak juthatna eszébe.

Amikor Sztupa és Troché mindenhol visszaszempillantókat szereltek fel, a „mindenholt” csak szűkített keretek között volt tanácsos értelmezni.

Kártyatrükkök, Uri Geller, színpadi zsebtolvajlás, halottlátók és Rodolfo – ők mind a bűvészet köpönyegéből bújtak elő, pedig legalább annyi a különbség közöttük, mint ahány dolog összeköti őket.

Klasszikus, szinte filmiskolai expozíció, a főhős reggeli rutinjának bemutatása. Egy barázdált arcú hatvanas nő kilép a lakókocsijából a hegyvidéki kempingben.

A fáma szerint Meryl Streep és szereplőtársai elsősorban azért vállalták el a Mamma Miát, mert eltölthettek pár hetet egy mesés görög szigeten.

A mű középpontjában egy féltestvérpár áll, akiket elhunyt atyjuk hoz ismét össze: nem csak a temetését kell megszervezniük, de az atya utolsó akarata szerint a sírját is kettejüknek kell megásniuk.

Közhely, hogy az iskola maga az iskolát fenntartó társadalom, s benne minden megtörténhet, ami a társadalomban.

Amikor Sztupa és Troché szundikátust alapítottak, le kellett cserélni a kanapét. Még hogy a kanapét? A kanapékat! Az összest.

Kelle Botond illuzionista

Amikor Sztupa és Troché különválva intéztek el egy közös ügyet, Troché egy hajó fedélzetén fagyoskodott valahol a Majna és a Rajna összefolyásánál.

Végtelenül nyomasztó 160 perc. Nyomasztó, mert közünk van, nekünk, minden egyes kelet-európai embernek ehhez a Lengyelországban elkövetett politikai gyilkossághoz, akkor is, ha még meg sem születtünk a gyalázatos eset idején, és fogalmunk sincs az akkori történelmi helyzetről – és ezzel az érintettséggel szembesít bennünket ez a film.

„De a banda játszik bélyeggel a hátán / Ezerszer megírták, hogy egyikük a sátán” – hasogatta a kulisszákat 42 évvel ezelőtt Földes László, a Hobo Blues Band Rolling Stones blues című számában, amelyet leginkább a hatvanas évek iránt érzett ködös nosztalgia hatott át, és távolról sem az aktualitások.