Visszhang: film

A katolikus iskola

  • 2022. október 26.

Visszhang

Közhely, hogy az iskola maga az iskolát fenntartó társadalom, s benne minden megtörténhet, ami a társadalomban.

Ha katolikus az az iskola, ha nem. Ha nincs megélt értékrend, közösség sincs, akkor csak hierarchia van, farkastörvények uralma, érvényesülés és megsemmisülés – úgy a társadalomban, mint az iskolában. Ezért iskolai történetek elmesélése igen alkalmas politikai üzenetek továbbítására.

Stefano Mordini egy elit középiskola tanulói által 1975-ben valóban elkövetett bestiális gyilkosságot feldolgozó filmjének tanulsága kézenfekvő (a gazdag, de érzelmileg sivár környezet szélsőjobb eszmékkel párosulva, lám, ilyen elkövetőket produkál), formai megoldásai thrilleresek (az egyes részeket felirat választja el, hogy hány hónappal, nappal, órával vagyunk a bűncselekmény előtt). Edoardo Albinati író, az események közeli szemlélője törekszik arra, hogy tablót fessen vallás­erkölcsöt közvetíteni jól fizető diákjainak meg sem kísérlő egykori iskolájáról, a kiüresedett normákról, egy elemeire hulló társadalom mély – és a kor filmjeiben (Petri, Rosi, Damiani stb.) bőséggel tárgyalt – depressziójáról, a mindennapokat átitató erőszakról, amely a szélsőjobb és a szélsőbal (Vörös Brigádok!) közös műve volt. Mindezt egy másfél órás filmbe zsúfolni reménytelen vállalkozás, főleg a kontextus legalább vázlatos ismertetése nélkül. Holmi iskolai bullyingból nem következik lányok megkínzása és megölése, a három perverz fiatalember motivációiról nem tudunk meg többet, mint amit az író-narrátor gondol: hogy ezek az elkényeztetett ficsúrok már csak ilyenek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.