Visszhang: film

A katolikus iskola

  • 2022. október 26.

Visszhang

Közhely, hogy az iskola maga az iskolát fenntartó társadalom, s benne minden megtörténhet, ami a társadalomban.

Ha katolikus az az iskola, ha nem. Ha nincs megélt értékrend, közösség sincs, akkor csak hierarchia van, farkastörvények uralma, érvényesülés és megsemmisülés – úgy a társadalomban, mint az iskolában. Ezért iskolai történetek elmesélése igen alkalmas politikai üzenetek továbbítására.

Stefano Mordini egy elit középiskola tanulói által 1975-ben valóban elkövetett bestiális gyilkosságot feldolgozó filmjének tanulsága kézenfekvő (a gazdag, de érzelmileg sivár környezet szélsőjobb eszmékkel párosulva, lám, ilyen elkövetőket produkál), formai megoldásai thrilleresek (az egyes részeket felirat választja el, hogy hány hónappal, nappal, órával vagyunk a bűncselekmény előtt). Edoardo Albinati író, az események közeli szemlélője törekszik arra, hogy tablót fessen vallás­erkölcsöt közvetíteni jól fizető diákjainak meg sem kísérlő egykori iskolájáról, a kiüresedett normákról, egy elemeire hulló társadalom mély – és a kor filmjeiben (Petri, Rosi, Damiani stb.) bőséggel tárgyalt – depressziójáról, a mindennapokat átitató erőszakról, amely a szélsőjobb és a szélsőbal (Vörös Brigádok!) közös műve volt. Mindezt egy másfél órás filmbe zsúfolni reménytelen vállalkozás, főleg a kontextus legalább vázlatos ismertetése nélkül. Holmi iskolai bullyingból nem következik lányok megkínzása és megölése, a három perverz fiatalember motivációiról nem tudunk meg többet, mint amit az író-narrátor gondol: hogy ezek az elkényeztetett ficsúrok már csak ilyenek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.