Visszhang: film

A katolikus iskola

  • 2022. október 26.

Visszhang

Közhely, hogy az iskola maga az iskolát fenntartó társadalom, s benne minden megtörténhet, ami a társadalomban.

Ha katolikus az az iskola, ha nem. Ha nincs megélt értékrend, közösség sincs, akkor csak hierarchia van, farkastörvények uralma, érvényesülés és megsemmisülés – úgy a társadalomban, mint az iskolában. Ezért iskolai történetek elmesélése igen alkalmas politikai üzenetek továbbítására.

Stefano Mordini egy elit középiskola tanulói által 1975-ben valóban elkövetett bestiális gyilkosságot feldolgozó filmjének tanulsága kézenfekvő (a gazdag, de érzelmileg sivár környezet szélsőjobb eszmékkel párosulva, lám, ilyen elkövetőket produkál), formai megoldásai thrilleresek (az egyes részeket felirat választja el, hogy hány hónappal, nappal, órával vagyunk a bűncselekmény előtt). Edoardo Albinati író, az események közeli szemlélője törekszik arra, hogy tablót fessen vallás­erkölcsöt közvetíteni jól fizető diákjainak meg sem kísérlő egykori iskolájáról, a kiüresedett normákról, egy elemeire hulló társadalom mély – és a kor filmjeiben (Petri, Rosi, Damiani stb.) bőséggel tárgyalt – depressziójáról, a mindennapokat átitató erőszakról, amely a szélsőjobb és a szélsőbal (Vörös Brigádok!) közös műve volt. Mindezt egy másfél órás filmbe zsúfolni reménytelen vállalkozás, főleg a kontextus legalább vázlatos ismertetése nélkül. Holmi iskolai bullyingból nem következik lányok megkínzása és megölése, a három perverz fiatalember motivációiról nem tudunk meg többet, mint amit az író-narrátor gondol: hogy ezek az elkényeztetett ficsúrok már csak ilyenek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."