rés a présen

Csak a kezemet figyelje!

  • rés a présen
  • 2022. október 19.

Színház

Kelle Botond illuzionista

rés a présen: Mikor kezdtél el a bűvészettel foglalkozni, és hogyan lettél a történetírója a műfajnak?

Kelle Botond: Tízéves koromban a kezembe került Rodolfo életrajzi könyve, onnantól kezdve érdekelt a bűvészet, és 17 évesen írtam is egy könyvet a magyar bűvészet történetéről. Több olyan magyar előadó van, akikről nagyon kevesen tudnak ma már, de a maguk korában világhírűek voltak. Most Hajnóczy Soma bűvészvilágbajnokkal közösen az Illúzió mesterei című produkciót szervezem jó pár éve, és ezzel járjuk az országot. Minden évben egy új műsort állítunk színpadra, amelyben a legkiválóbb hazai bűvészekkel dolgozunk együtt, és külföldről is hívunk előadókat.

rap: Kik a mai magyar bűvészvilág legjobbjai?

KB: Sok kiváló magyar bűvész van, akiket nem ismer a hazai közönség, mert óceánjáró luxushajókon dolgoznak vagy Dubaiban, esetleg Las Vegasban. Itthon a leginkább Hajnóczy Somát ismerik, de rajta kívül is számos kiváló bűvész dolgozik: Nagy-Molnár Dávid, Galambos Fecó, Holcz Gábor, Lui, Badár Tamás, Párkányi Kolos. Magyarország kiváló ebben a műfajban.

rap: Milyen alműfajai vannak a bűvészetnek?

KB: Pont ezt veszi végig a Spektrum tévével közösen készített Abrakadabra című új sorozatunk. Vannak a nagyszínpadi illúziók, amikor például hölgyeket fűrészelnek ketté, nagy méretű tárgyakat tüntetnek el, ebben utazik David Copperfield. Van a „zsebtolvajlás”, amikor a nézők értékeit veszi el a bűvész az órától a nadrágtartóig, Rodolfo ezzel lett világhírű.

A mentalizmus vagy gondolatolvasás egy másik válfaja a bűvészetnek, amelyet én is művelek. Ezeken kívül van még a szabadulóművészet, amelynek Houdini volt a legendás alakja, ma pedig David Merlini; a „kézügyességi bűvészet”; és a modern bűvészet, mely az aktuális modern technikát használja, például az elektronikus kütyüket.

rap: Mikor lesz látható az Abrakadabra című sorozat?

KB: Október 23-án 17 órakor lesz premier a Spektrumon, aztán minden héten jönnek az új részek. Az egyórás epizódokban nem csak a műfajokról és a bűvészet történetéről beszélünk, de rekonstruált jelenetekkel, illetve archív felvételekről meg is mutatjuk a trükköket.

rap: Miért Keresztes Tamás színészt választottátok műsorvezetőnek?

KB: Föl se merült bennünk más, hiszen ő igazi átváltozó művész. A színészet és a bűvészet sok szempontból rokon műfajok és azt gondolom, hogy egy jó bűvésznek jó színésznek is kell lennie, plusz a közönséggel való interakciót is jól kell vezetnie. Tamásnak bűvészkednie is kellett a munka során, és szerintem nagyon jó érzéke van hozzá. Ha valaha pályamódosításon gondolkodna, kiváló bűvész lehetne belőle.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.