Interjú

„Kóbor macskaként jártunk”

Lola Doillon rendező

Film

Tévésorozatként folytatódik a 2000-es évek nagy sikerű európai vígjátéka, a Lakótársat keresünk. A Görögsaláta francia rendezőjével Európáról és az európai fiatalokról beszélgettünk, és persze arról, hogy mi minden változott meg a film bemutatása óta eltelt két évtizedben.

Magyar Narancs: A Lakótársat keresünk 2005-ben kapott egy folytatást, 2013-ban pedig trilógiává bővült. A Görögsaláta ezer szállal kapcsolódik ezekhez a filmekhez: több szereplő is felbukkan, s pár rész erejéig visszatér a rendező, Cédric Klapisch is. Önálló sorozatnak szánták a műsort, vagy a filmek folytatásának?

Lola Doillon: Egy kicsit mind a kettőnek. Miután elkészültünk, sokat gondolkodtunk ezen: van, aki szerint az a legjobb, ha az új nézők először a Görögsalátát nézik meg, aztán a három filmet, míg más úgy véli, épp fordítva ajánlatos. A cél egy saját lábán megálló műsor volt, de nem tudtuk figyelmen kívül hagyni a mozitrilógia örökségét, s nem is akartuk.

MN: Az első filmben még rendezőasszisztensként vett részt, de a Görögsalátának már a vezető írója s az egyik rendezője volt. Milyen szerepet játszott karrierjében a Lakótársat keresünk?

LD: Cédric [Klapisch] annak idején hihetetlenül gyorsan, mindössze néhány hónap alatt rakta össze a filmet. Akkor még nem is sejtettük, hogy ekkora siker lesz, és ennyi folytatást szül. Ha jól rémlik, a testvére barcelonai erasmusos élményei ihlették a forgatókönyvet, a forgatás pedig körülbelül olyan hangulatú volt, mint maga a mozi: egy rakás fiatal összejött és jól érezte magát. A színészek nagy része akkor még ismeretlennek számított, azóta Romain Duris, Cécile de France, Kelly Reilly vagy Audrey Tautou is hatalmas sztár lett. Volt valami öntudatlan báj az egészben, hiába kellett sietősen dolgoznunk, mindenki boldogan és örömmel vett részt benne, ez pedig a végeredményen is meglátszik. Itt találkoztam először Cédrickel, aki azóta már a férjem. Az első részben én voltam az asszisztense, a második epizódra viszont már nem akartam asszisztens lenni, hiszen rendezőként dolgoztam, de a forgatásból mégsem szerettem volna kimaradni, annyira megkedveltem a stábot. Végül részt vettem a werkfilm rendezésében. A harmadik részt viszont nélkülem vették fel, Antoine Garceau volt Cédric asszisztense. Pár évvel később mindhárman közösen dolgoztunk rendezőkként a Call my agent című sorozaton, amely ugyancsak elég jól ment. Amikor felvetődött a Görögsaláta ötlete, Cédric felajánlotta Antoine-nak és nekem, hogy legyünk megint a rendezőtársai.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.