KÜLÖNÖS HÁZASSÁG

  • - izs -
  • 2010. október 28.

Film

Mióta övék a hatalom, a vallási fanatikusok buzgón védelmezik az iráni társadalmat a bujaság halvány gondolatától is; az erkölcsös életmódot elősegítő eszközök tárháza az ejnye-bejnyétől a botozáson át a (nők) megkövezéséig terjed. Iránban vétkezni tehát minimum kockázatos vállalkozás, de van egy kiskapu, ami sokak életét megkönnyíti, miközben még ellentmondásosabbá teszi a külső szemlélő számára amúgy is nehezen felfogható jogrendet.
Az ún. átmeneti házasság intézménye azon férfiakon hivatott segíteni, akiknek nincs elég pénzük (még) egy holtomiglan-holtodiglan típusú házassághoz, ellenben leküzdhetetlen vágyat éreznek egy nő iránt, akit a kötött idejű frigy keretein belül relatíve alacsony költségen magukévá tehetnek. A kapcsolat szólhat évekre, de akár fél órára is, mely idő lejárta után (vagy akár közben) emberünk bármikor újraházasodhat, ugyanakkor a nőnek legalább két hónapot várnia kell, egyrészt az esetleges apasági bonyodalmak, másrészt a prostitúciótól való - számunkra nehezen értelmezhető, de a helyi teológusok szerint egyértelmű - megkülönböztetés okán. Sudabeh Mortezai filmje a sajátos gyakorlatot egyebek mellett a női társaságban zavarba jövő vallási vezető, a szinglisége okán albérletet sem kapó taxisofőr, a családi állapotát biztonsági okokból titokban tartó elvált asszony és a nemi egyenlőséget hirdető srác szemszögéből mutatja be. A helyzetet csak a férfiak veszik komolyan: a filmben megjelenő nők szinte mást se tesznek, csak nevetnek a teljes önellentmondásban leledző, nem épp méltányos szabályokon - mást nemigen tehetnek ellenük.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”